Hulladékszigetek a partok közelében

Minden eddiginél alaposabb vizsgálatot indított Ausztrália a part menti szemét feltérképezésére.

BO
2014. 09. 17. 14:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) szerint a kutatók nagyjából 100 kilométerenként vizsgálták az ausztrál partvonalat, hogy elkészítsék a világ legnagyobb tengerihulladék-adatbázisát. „Az eredményeink szerint a parthoz közeli vizekben található szemét nagyjából háromnegyede műanyag. Ennek többsége ausztrál forrásokból származik és a városok közelében koncentrálódik” – mondta Denise Hardesty, a hivatal munkatársa.

A jelentés, amely az Earthwatch Australia, a CSIRO és a Shell hároméves tengerihulladék-kutató és oktatóprogramjának részeként jelent meg, a szemetelést és az illegális hulladéklerakást nevezi meg a probléma két legfőbb forrásának. A kutatók egyebek közt üvegre, műanyagflakonokra, konzervekre, táskákra, lufikra, gumidarabokra, halászfelszerelésekre és egyéb, a parton vagy a vízben elhagyott, eldobott tárgyakra bukkantak.

A jelentés szerint ez a tengeri hulladék nem csupán navigációs veszélyt jelent, hanem pusztítóan hathat a korallzátonyok élővilágára, invazív fajokat szállíthat, vegyszereket juttathat a tengeri ökoszisztémákba, és mindezek révén a turizmusnak is árthat. A vizsgálat szerint a kisebb teknősfajokra különösen nagy fenyegetést jelentenek a lágy műanyagok, amelyeket – összekeverve a természetes zsákmányuknak számító medúzákkal – tápláléknak hisznek és tévedésből elfogyasztanak.

„Globálisan nézve a tengeri teknősök nagyjából egyharmada nyelhetett már le szemetet, és ez az arány folyamatosan növekszik a műanyaggyártás 1950-es években való megkezdése óta” – mondta Hardesty. Mint hozzátette, a becslések szerint mindezek mellett 5-15 ezer teknős eshetett áldozatul a nagyrészt tengerentúlról származó elhagyott halászhálóknak a Carpentaria-öbölben.

A vizsgált tengeri madarak 43 százalékának volt műanyag a gyomrában: ebből a szempontból az Ausztrália és Új-Zéland közötti Tasman-tenger, valamint a Déli-óceán bizonyult a legkockázatosabb területnek.

A tengeri madarak, teknősök, bálnák, delfinek, tengeri tehenek, halak, rákok és krokodilok esetében is fennáll a kockázata, hogy hulladékba gabalyodva elpusztulnak vagy megnyomorodnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.