Az eredmények arra utalnak, hogy a koleszterincsökkentők, vagyis a sztatinok erős reakciót váltanak ki a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) egyes sejtjeiből, úgynevezett KRAS-mutációiból: megakadályozzák a növekedésüket vagy programozott sejthalált idéznek elő.
Hozzátették: a sztatinokkal kombinált kezelés egy másik tüdőrákgyógyszer, az Erlotinib hatékonyságát is növeli. Ezzel a szerrel a tüdőráknak ugyanezt a változatát gyógyítják.
A Bécsi Egyetemen folyó kutatás vezetője, Christoph Minichsdorfer szerint a felfedezés jelentős áttörést hozhat a tüdőrák gyógyításában, bár egyelőre pácienseken még nem vizsgálták az új kezelést. A laboratóriumban bizonyított hatásossága nem jelenti azt, hogy emberek gyógyítása is lehetséges vele.
Az osztrák kutatók három sztatin (a fluvastatin, a pitavastatin és a simvastatin) hatását vizsgálták hat különböző NSCLC-sejttenyészetre egyenként, és az Erlotonib gyógyszerrel együtt is. Az adagolástól függően az alkalmazott szerek mind a hat sejtfajtánál a növekedés gátlásához vezettek, különösen, ha az említett KRAS-mutációt tartalmazták a sejtek. A programozott sejthalál kiváltásának jelei is mutatkoztak.
Lehetséges a kemo- és a sugárterápia a várandósság alatt, legalábbis a második harmadtól kezdve – derült ki a Madridban folyó Európai Rákkongresszuson (ESMO) elhangzott egyik előadásból.
Olyan gyerekek fejlődését vizsgálta meg a Leuveni Egyetem Frederic Amant vezette kutatócsoportja, akiknek édesanyját a szülés előtt rák miatt kemoterápiával kezelték. A 38 gyerek adatait összehasonlították 38 olyanéval, akiket az anyaméhben nem ért ilyen hatás. Mentális fejlődésüket és szívműködésüket vizsgálták meg, az összehasonlítást átlagosan kétéves korukban végezték – olvasható közleményük az ESMO portálján.
„Ha az első terhességi harmad után végezték a kemoterápiát, semmilyen problémát sem fedeztünk fel a babáknál. A kemoterápia kockázatai miatti félelem tehát nem lehet ok arra, hogy a meglévő várandósságot megszakítsák, a kezelést elodázzák vagy a szülés idejét előbbre hozzák” – mondta Amant.
