Mi mindent kell még lenyelnünk?

Ön tudja, hogy mit tartalmaz az étel, ami az asztalára kerül? Jobb, ha odafigyel, hisz az egészsége bánhatja!

Az, hogy egy bogár ad színt a cukorkánknak, jégkrémünknek, joghurtunknak, gyümölcslevünknek vagy éppen a vajnak, amit elfogyasztunk, néhány embert „bogarassá” tesz. Mások természetes színezékként tekintenek a bíbortetűre. Így vagy úgy a dolog biztonságosnak tűnik, bár néhány embernél mellékhatásokat okozhat.

Az Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (Food and Drug Administration) megköveteli, hogy amennyiben az étel tartalmazza azt, a „bíbortetű kivonat” vagy a „kármin” fel legyen tüntetve a címkén.

A kinin enyhíti a malária tüneteit, valamint ez adja a keserű ízt a toniknak, a gyomorkeserűknek, néhány aperitifnek vagy szénsavas üdítőnek.

A legenda szerint gin-tonikot brit hivatalnokok készítettek először, akik a malária elleni ellenszert szerették volna finomabbá tenni a trópusokon. Gyógyszerekben a kinin komoly mellékhatásokat okozhat, azonban kis mennyiségben az alkoholban ártalmatlan.

Így nevezik a sovány, finoman texturált marhahúst – marhahúsnyesedék ammóniagázzal lefújva, ami megöli az E. colit vagy a szalmonellát. Majd mindezt összekeverik a darált marhahússal, hogy az olcsóbb legyen. 2012-ben a „rózsaszín nyálka” elleni tüntetések hatására olyan cégek, mint a McDonald’s, a Taco Bell, a Burger King és a Safeway már nem használják a marhahúsnyesedéket. A címkéken azonban még mindig nem tüntetik fel, ha a húsunk „nyálkát” is tartalmaz.

Gondolná, hogy a chipsnél is több só van a mazsolás korpás zabpehelyben? Pedig igen. A mazsolás korpában 342 milligramm nátrium van, kétszer annyi, mint egy zacskó chipsben.

A sok só fogyasztása emeli a vérnyomást és szívbetegségekhez vezethet. Manapság egy átlag amerikai kétszer annyi sót fogyaszt, mint kéne, mert a feldolgozott élelmiszerek – az édesek is – tele vannak vele. De miért? Mert tartósít, egyben tartja az összetevőket, valamint fokozza a szín- és ízvilágot.

A szulfitok színt adnak és elűzik a baktériumokat a borból, a szárított gyümölcsökből, a fagyasztott burgonyából, a friss garnélarákból, a dzsemekből, a lekvárokból. Az legtöbb ember számára nem okoz gondot a szulfidbevitel, de az asztmások körülbelül 5 százalékánál akár életveszélyes hatása is lehet. Hogy ezt elkerüljük, mentesítsük étrendünket a kén-dioxid-, nátrium- vagy káliumszulfit-, biszulfit- vagy metabiszulfit-tartalmú ételektől.

A nátrium-glutamátot (MSG) ízfokozóként használják konzerveknél, salátaönteteknél, burgonyaszirmoknál, de néhány éttermi ételnél is. Egyes embereknél ez fejfájást, émelygést vagy bizsergő, égő tüneteket okoz a nyakon – noha ezt tanulmányok nem erősítették meg. Ha Ön is így érez, akkor nézze meg címkéket, vagy kérdezzen rá az étteremben, hogy ők használnak-e MSG-t.

A nitrátok valamint a nitritek színt és ízt adnak a hot dognak, szalonnának, kolbásznak, sonkának és a vagdalt húsoknak. Ugyanakkor az állatoknál rákot okozó hatóanyagot is tartalmaznak.

Tanulmányok szerint a sok feldolgozott hús fogyasztása tíz év alatt megkétszerezi a vastagbélrák kockázatát.
Mi számít soknak? Nőknél két szelet szalonna vagy egy hot dog két-háromszor hetente. A férfiaknál – egy 2005-ös tanulmány szerint – ez a mennyiség az öt-hatszori fogyasztás egy héten.

Igen! Eddig azt hihettük, hogy csak a fogorvosnál (ott is leginkább csak a filmekben) találkozunk nevetőgázzal, ám a tejszínhabspray-knél is használják. Hajtógázként funkcionál, valamint könnyebbé és levegősebbé teszi a tejszínhabot.

A levegő. Na nem biztos, hogy a pesti Némely jégkrémmárka terméke akár 50 százalékban tartalmaz levegőt. Ez teszi őket olcsóbbá, és ezért tartalmaznak kevesebb kalóriát. A levegő egy olcsó és biztonságos adalékanyag.