A kenetvétel és a vizeletvizsgálat pontosságát összehasonlító tanulmány eredményei a kutatást végző brit és spanyol tudósok szerint jók lettek, a vizeletteszttel kimutatható a humán papillomavírus (hpv). Úgy vélik, az új módszer bevezetésével több nő lenne hajlandó elmenni szűrésre.
A kutatók 14 tanulmányt elemeztek, amelyek 1443, szexuálisan aktív nő adatait tartalmazták. A vizeletteszt a kenetvétellel szemben 87 százalékos pontossággal mutatta ki a vírus jelenlétét, míg a negatív eseteket 94 százalékban találta el. A hpv különösen veszélyes törzseinek jelenlétét a kenetvételhez képest a vizeletvizsgálat 73 százalékos, a vírusmentességet 98 százalékos pontossággal azonosította. A kutatást a Mária Királyné Londoni Egyetem női egészséggel foglalkozó részlegén végezték Neha Pathak vezetésével.
A hpv a leggyakoribb a nemi úton terjedő kórokozók közül, a szexuálisan aktív nők 80 százaléka kapja el. A vírus egyes törzsei méhnyakrákot okozhatnak, amely a világon évente körülbelül 266 ezer nő halálát okozza az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján. A halálesetek túlnyomó többsége a szegényebb országokban történik, ahol kevesebben tudják igénybe venni a szűrést: 2012-ben mintegy 445 ezer esetet diagnosztizáltak, és 230 ezer nő vesztette életét a betegségben. A méhnyakrák abban az évben a világon a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés volt a nők körében. Magyarországon évente átlagosan 1400-1500 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak.
A British Medical Journal című szaklapban megjelent tanulmányhoz írt kommentárjában Henry Kitchener, a Manchesteri Egyetem nőgyógyászati onkológiai professzora kifejtette: az új teszt a kenetvétellel járó kellemetlenségek miatt vonakodó nőket is meggyőzheti, hogy elmenjenek a szűrésre.
Magyarország felvette a kesztyűt a vírussal szemben. Amint arról korábban az MNO beszámolt, idén ősztől minden 12. életévét betöltött, 7. osztályos lány jogosult a térítésmentes oltásra, amelyet az iskolaorvos ad be.
Az oltással a méhnyakrák-megbetegedések kialakulásáért felelős hpv-fertőzést lehet megakadályozni, és a vakcina azoknál a lányoknál a leghatékonyabb, akik még nem fertőződtek meg a vírussal. Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a valódi vírus megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot. Ezáltal a szervezet képes lesz kivédeni a fertőzést, hiszen a vakcina éveken keresztül jelentős védelmet nyújt a lányok számára.
A hetvenes években sokan kételkedtek egy fiatal német kutatóorvos meggyőződésében, miszerint a vírusoknak komoly szerepük lehet a rák kialakulásában. Harald zur Hausen már akkoriban publikálta elméletét a humán papillomavírus és a méhnyakrák kapcsolatáról. Sokévi kutatómunka során derült fény arra, hogy a hpv-nek több mint száz típusa létezik, s ezek közül a kockázatosabbak csaknem kivétel nélkül kimutathatók a méhnyakrákos szövetekben. A professzor felfedezéséért 2008-ban orvosi Nobel-díjat kapott.
A hpv a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusfertőzés. A statisztikai adatok szerint a méhnyakdaganatok csaknem száz százalékában kimutatható a humán papillomavírus jelenléte, a végbélnyílás daganatainál (ami nem a vastagbélrákot és végbélrákot jelenti) 15-20 százalékos, a hüvelydaganatok és péniszrákok, valamint a fej-nyaki tumorok esetén pedig 30 százalék körüli a kimutathatóság.
