Nem értik, miért volt akkora az orra a dinónak

Óriási orrú, kacsacsőrű, 75 millió éves növényevő dinoszauruszra bukkantak az amerikai Utah államban.

UDM
2014. 09. 27. 8:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gigászi szaglószerve miatt adták neki a Rhinorex condrupus, vagyis az orrkirály nevet. Testméretéhez képest ennek az ősállatnak volt ugyanis a legnagyobb orrnyílása a kacsacsőrű dinoszauruszok közül – idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál Terry Gatest, az Észak-Karolinai Állami Egyetem és az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum kutatóját.

„Rejtély, mi lehetett a szerepe egy ekkora orrnak: ha ez az állat rokonaira hasonlított, valószínűleg nem volt kitűnő szaglása, ám lehet, hogy az orr az ellenkező neműek vonzására szolgált, vagy a fajtársak erről ismerhették fel egymást. Elképzelhető, hogy a növénytépő csőr gigászi toldaléka volt” – írta közleményében Gates.

A növényevő ősgyík a hadrosaurusok, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok nemébe tartozott. A hadrosaurusok fejét általában taraj díszítette, melynek célja talán a kommunikáció volt, ám a csoport egyes fajai – köztük a friss lelet is – tarajtalanok voltak.

Gates és kutatótársa, Rodney Sheetz, a Brigham Young Őslénytani Múzeum munkatársa egy csontvázrészletet és egy koponyát vett észre a Brigham Young Egyetem (BYU) egyik raktárában. A kövületeket, a vidék egyetlen hadroszaurusz-maradványát az 1990-es években fedezték fel az utahi Book Cliffsben.

„Szinte ép volt a koponya, de a preparálása nehéznek bizonyult: két évbe telt kiásni a kövülteteket a homokkőből, ahová beágyazódtak, mintha betonútból kellett volna kikaparni őket” – írta Gates.

Ahogy összerakták a koponyát, rájöttek, hogy új fajt fedeztek fel. A Rhinorex condrupus mintegy 9 méter hosszú és majdnem négy tonna lehetett, mikor élt, és a parttól 80 kilométerre elterülő ingoványos vidékeken gázolt.

A kutatók nem biztosak abban, hogyan pusztult el az egyed, bár a csontokat a talajba temetve találták, ami arra utalhat, hogy folyómederben érte a vég.

„A bőr fennmaradt lenyomatai arról tanúskodnak, hogy halála után viszonylag gyorsan a talajba ágyazódott a tetem, a csontok az eredeti helyükről nem mozdultak el, tehát bármi is történt, az gyorsan ölte meg az állatot” – írta Gates.

„Talán krokodil végzett vele: a hüllő lesből rátámadt, gyorsan elpusztította, majd tett arról, hogy a tetem a vízfenékre jusson. Gigászi krokodilok maradványai is előkerültek ezen a helyen” – tette hozzá a kutató.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.