„Biztosan tudjuk, hogy az éghajlat változik és az időjárás egyre szélsőségesebbé válik az emberi tevékenységek, például a fosszilis fűtőanyagok használata miatt” – mutatott rá Michel Jarraud, az ENSZ szakosított szervezetének főtitkára a tanulmányt ismertető, Genfben kedden kiadott közleményében.
Az üvegházhatású gázok közül a felmelegedésért elsődlegesen felelős szén-dioxid légköri koncentrációja 2,9 milliomod részecskével (ppm) 396-ra emelkedett az előző évben, azaz az éves növekedés tempója tavaly volt a legmagasabb az 1984 és 2013 közötti időszakban. A WMO arra számít, hogy ez az arányszám jövőre vagy 2016-ban eléri a 400-at.
A második legfontosabb üvegházhatású gáz, a metán légkörbe jutó mennyisége az utóbbi öt évhez hasonló tempóban emelkedett, és elérte az 1824 milliárdod részecskét (ppb). A dinitrogén-oxid légköri koncentrációja 325,9 ppb-re növekedett, azaz az utóbbi egy évtized átlagához hasonló mértékben emelkedett.
Tavaly a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma 42 százalékkal volt magasabb az ipari forradalom (1750) előtti korszakhoz képest, a metán és a dinitrogén-oxid esetében pedig 153, illetve 21 százalék volt ez az arány. A Föld hővisszatartó képessége 34 százalékkal növekedett 1990 és 2013 között az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának tartós emelkedése miatt.
A Nemzetközi Energiaügynökség 2013-as tanulmányában a 450 ppm-et jelölte meg a szén-dioxid kritikus határértékeként, amelynél a globális felmelegedés mértéke még nem lépi át a 2 Celsius-fokot, az ENSZ által 2010-ben megjelölt célt.
„A világ rendelkezik azzal a tudással és eszközökkel, hogy 2 Celsius-fok alatt tartsa a globális felmelegedés értékét. Adjunk egy esélyt bolygónknak, biztosítsunk jövőt gyermekeinknek és unokáinknak” – hangoztatta Jarraud. A teljes szén-dioxid-kibocsátás mintegy negyedét – naponta minden egyes ember után 4 kilogrammot – az óceánok nyelik el, további negyedét pedig a bioszféra, ám előbbi súlyos következményekkel jár: az óceánok elsavasodásának üteme 300 millió éve nem tapasztalt mértékben növekszik.
