Stresszkezelés: ezt is tőlünk tanulják gyermekeink

Dolgozunk, gyermeket nevelünk, de vajon tudunk-e lazítani, megfelelően levezetni a stresszt?

Hazánkban az uralkodó hangulat a rosszkedv, valamint a pesszimista hozzáállás. Rengetegen küzdenek depresszióval, fizikai állapotunk pocsék, és az alkoholizmus terén is ott vagyunk az élmezőnyben. Vajon mit csinálunk rosszul? Tényleg csak a körülmények hibáztathatóak? Ennek ellentmond, hogy nálunk jóval szegényebb országokban sokkal boldogabbnak vallják magukat az emberek. Az aktív lazítás fontosságáról, a szabadság helyes megtervezéséről, valamint a stresszkezelésről beszélgettünk Bartha Dávid pszichológussal.

– Mennyire fontos a lazítás? Egy átlagember mennyi ideig bírja ki lazítás nélkül a mindennapi, munkával, közlekedéssel, gyerekneveléssel, különböző problémákkal terhes életet?
– Erre nehéz lenne pontos választ adni, de egy teljesen egészséges ember akár egy-két évig is „működni tud” lazítás nélkül. Ez persze nem azt jelenti, hogy közben nem halmozódik fel benne a stressz, hanem azt, hogy durvább tünetei nem lesznek még. Viszont minél több idő telik el lényegi kikapcsolódás, aktív lazítás nélkül, utána annál több időt kell töltenie ennek a felhalmozódott stressznek a kezelésével.

– Az alvás helyettesítheti a lazítást? Ha valaki csak gürizik, nem vezeti le a stresszt, tehát nem sportol, nincs hobbija, ugyanakkor mindennap alszik mondjuk nyolc órát, akkor az rendben van?

– A lazítás nem egyenlő az alvással. A stressz először az izmokban jelenik meg, tehát az a legjobb, ha onnan kimozogjuk a feszültséget. Ez az evolúciós fejlődésünkhöz vezethető vissza. Régen, ha vészhelyzetbe, stresszhelyzetbe kerültünk, akkor vagy elmenekültünk, vagy harcoltunk. Most teljesen mást jelent egy stresszhelyzet, a mai civilizált életben jó esetben egyik sem történik meg, azonban ezek a reflexek benne maradtak a testünkben. Tehát az izomzatban felhalmozódik a stressz, ezért fontos, hogy aktív legyen a lazítás, mert ezeket ki kell mozogni belőle annak érdekében, hogy ne súlyosbodjanak a tünetek.

– Ezek szerint egy társasjáték vagy baráti beszélgetés nem is megfelelő megoldás, hiszen akkor nem használjuk az izmainkat?
– Nyilván egy hobbi is levezet valamit a feszültségből, és a társas stresszkezelés is nagyon fontos, de inkább a mentális, érzelmi részt kezeli, ami a testben halmozódott fel, azt nem vezeti le. Mindenképpen szükség van az aktív mozgásra is! Emellett a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a pszichés, a fizikai meg a hormonális működésünk teljesen összefügg egymással, erre utal az „ép testben ép lélek” szólás is.

– Kissé sarkított a kérdés, de akkor rendszeres mozgás, sporttevékenység mellett egy egészséges embernek nem is lenne szüksége szabadnapra, szabadságra?
– De, a szabadság nagyon fontos és a pihenőnapok is. Kell a szervezetnek az, hogy kiszakadjon a munkával töltött mindennapokból. Persze markáns különbségek vannak személyiség és személyiség között. Egy fiatal, jó körülmények között, az álommunkahelyén dolgozó, egészséges embernek valószínűleg kevesebb szabadnapra van igénye, mint egy olyan személynek, aki bizonytalan körülmények között, a megélhetéséért dolgozik, családja van és több évtizede „nyomja az ipart”. És fontos, hogy minden évben legyen egy hosszabb ideig tartó szabadság is. Ennek a legfontosabb funkciója, hogy az ember teljesen ki tudjon kapcsolni, mentálisan és érzelmileg is a munkahelyi stresszből.

– Mégis mennyi legyen ez a hosszabb szabadság? Ha jól sejtem, nem egy hétre gondol
– Ez főleg a szervezet átállási idejétől függ, ami szintén személyfüggő. Aki 1-2 nap alatt el tudja engedni a munkát és belefeledkezik a pihenésbe, annak elég lehet 10 nap. De van, akinek 3-4 nap elteltével is még a feladatokon jár az esze, neki legalább két hétre érdemes szabadságra mennie.

– Egy ilyen kéthetes nyaralás kellő muníciót ad arra, hogy a következő évet végignyomjuk a munkahelyen?
– Általában igen, persze ez a minimum. Az ideális 3-4 hét lenne, de ezt, azt hiszem, kevesen engedhetik meg maguknak.

A stressz leghatásosabb ellenszere a mozgás

– Mi az, ami számít egy munkahelyen a stressz szempontjából?
– Nagyon fontos a kiszámíthatóság, a biztonság. Ha ez nincs meg, ha mindennap azon kell aggódni, hogy ma miért fognak leszidni, jövő hónapban is meglesz-e a munkahelyem, akkor alapban igen komoly mértékű stressznek vagyunk kitéve. A másik fontos dolog az elismerés, melyet két részre bonthatunk, anyagi természetűre, hogy kapunk-e annyi fizetést, ami a befektetett energiánkat ellensúlyozza, a másik pedig az érzelmi, erkölcsi elismerés, tehát elismerik-e, amikor jól végezzük a munkánkat? Ez utóbbi fontosságát sajnos sok munkáltató alábecsüli, pedig a dicséret, a jó szó nagyon hatásos stresszlevezető és motiváló faktor. Mindezek mellett természetesen a munkakörülmények, a kollégák és a főnökök is befolyásolják a légkört és ezzel együtt a bennünket érő stressz-szintet.

– A mai felgyorsult, csak a tökéletességet elfogadó világ mennyire tehető felelőssé a minket érő stresszért?
– Ez inkább azért okozhat gondot, mert a most 25–40 éves generációnak a szülei még a szocializmusban éltek, azon értékek szerint nevelték a gyermekeiket, ahol az volt a lényeg, hogy van munkád, van pénzed, örülj neki! Azonban ez a generáció már a demokráciában nőtt fel, ami sokkal inkább azt hozta vagy inkább ígérte, hogy neked rengeteg lehetőséged van, csak válassz! Másfajta „stresszt” okoz egy diktatórikus rendszer, ahol nincs lehetőség sok választásra, ugyanakkor egy alapvető anyagi biztonság megvan, mint egy olyan rendszer, ahol senki nem mondja meg, mit csináljunk, hanem szabadon választhatunk rengeteg lehetőség közül, ugyanakkor komoly versenyhelyzet van, és döntésünkön, valamint teljesítményünkön a megélhetésünk is múlik. Mivel a stresszkezelést is a szüleinktől tanultuk meg, így erre a szabadságra nem nagyon készült fel ez a generáció. Ráadásul 25-30 évvel ezelőtt sem igazán sportoltak az emberek, tehát egy átlagos gyermek ritkán látta azt, hogy a szülei rendszeres mozgással tartják karban magukat.

– Tehát a feszültség levezetése is leginkább tanulható, vagyis a neveléssel átadható dolog. Mit kapnak a mai fiatalok stresszkezelési technika gyanánt a szüleiktől?
– Sajnos sok embernek itt, Magyarországon a stresszkezelési módszere az alkohol. Amivel az a gond, hogy bár rövid távon, kis mennyiségben mintha megoldaná a stresszt, valójában csak eltakarja, elodázza annak a kezelését. A felszín alatt a testben ugyanúgy halmozódik fel a feszültség, és a későbbiekben különböző tüneteket, betegségeket okoz. De ezek a gyerekek, fiatalok azt látják, hogy apu, anyu is iszik, a haverok is isznak, akkor én miért ne innék? Ha mindenki rendszeresen mozogna, sportolna, élne a társas stresszkezeléssel, kidumálná a barátokkal a dolgokat és ezt a mintát adná át az utódoknak, akkor drasztikusan lecsökkennének a stressz okozta problémák.