„Az emberi szem ideghártyája, a retina sejtjei helyileg elemzik a látott mintázatokat, amelyekkel az agynak már nem kell bajlódnia, így a kapott vizuális információ értelmezésére összpontosíthat anélkül, hogy a részletekbe kellene bonyolódnia. Ugyanígy működik a mesterséges retina is: azonnal elemzi a szubatomi részecskék pályáját, amelyek a csaknem a fény sebességével száguldó protonnyalábok ütközése során keletkeznek” – magyarázta Diego Tonelli, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusa.
2013-as leállítása előtt az LHC másodpercenként 40 millió ütközést generált. Ezek mindegyike során több száz töltött részecske született, amelyeket csupán pályagörbéjük alapján lehet észlelni. A Nagy Hadronütköztető jövő évi újraindítása után a korábbinál magasabb energián ütköztetik a protonnyalábokat, s ezek során az előzőekhez képest lényegesen több új részecske képződik. Az óriási adathalmaz elemzése egyre növekvő feladatot jelent a szakemberek számára – olvasható a BBC hírei között.
Megoldást a mesterséges „retina” jelenthet, az a processzor, amely azonnal elemzi a keletkező részecskék pályáját. Az így összegyűjtött adatok alapján pedig olyan számítógépes algoritmust állítottak össze, amellyel a komputer automatikusan monitorozza és vizsgálja a részecskék pályáját.
„Négyszázszor gyorsabban működik, mint a nagyenergiájú fizikában alkalmazott bármilyen eszköz. Alkalmazása lehetővé tenné, hogy sokkal érdekesebb adatokat sokkal gyorsabban gyűjtsünk össze” – fogalmazott Diego Tonelli.
Tara Shears, a CERN fizikusa, a Liverpooli Egyetem tanára szerint az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet 2020-tól használhatja az algoritmust. Elsősorban olyan kísérletekben alkalmazhatják, amelyek az anyag alapkövei, a kvarkok közötti kölcsönhatással foglalkoznak.
„Ezzel az algoritmussal egy újabb lépést tehetünk a világegyetem megértése felé” – emelte ki Tara Shears.
