Gustavo Araoz és Boguslaw Szmygin, az ICOMOS konzerválás-elméleti tudományos bizottságának főtitkára azért érkezett Magyarországra, hogy részt vegyenek a magyar örökségvédelem jelenét bemutató és jövőbeli kihívásaira válaszokat kereső, Jövő az örökségnek – Örökség a jövőnek című, egyéves programsorozat záró konferenciáján, Balatonfüreden.
A szakemberek az örökségvédelem elveiről és nemzetközi helyzetéről beszéltek csütörtök este a sajtónak.
Gustavo Araoz a magyar műemlékvédelem nemzetközi megítélésével kapcsolatban kitért arra, hogy világszerte, így Magyarországon is mint tendencia megállapítható, hogy a gazdasági érdekek legtöbbször nagyobb hangsúlyt kapnak a műemléki rekonstrukciók során mint bármilyen más érték. Ennek legnagyobb megjelenési formája, hogy a kulturális örökségekre elsősorban kulturális turisztikai elemként tekintenek, és sokszor történetileg nem pontos rekonstrukciókat hajtanak végre.
A szakemberek egyöntetűen hangsúlyozták, hogy szintén nemzetközi probléma, hogy a legtöbb országban leginkább az ikonikus épületek rendbetételére koncentrálnak, azonban azok a kisebb értékek, amelyek a globális kulturális örökség alapját képezik elpusztulhatnak. Boguslaw Szmyginic megemlítette, hogy az ország nemzetközi megítélést rontotta az a tény, hogy Magyarország kilépett a Kulturális Javak Megőrzésének és Helyreállításának Nemzetközi Tudományos Központjából, az ICCROM-ból. „Ez a tény nagy problémákat vet fel és aggodalmasak tekinthető, hiszen az ICOMOS számára a legfontosabb az, hogy az országok együttműködjenek és egymás tapasztalatait felhasználva jobb eredményeket tudjanak elérni helyi szinteken” – hangsúlyozta.
A szakember a lengyelországi ICOMOS Nemzeti Bizottság elnökeként azt is kiemelte, hogy bár fontos a jó nyugati példák elsajátítása, de legalább ilyen jelentőséggel bír a közös múlt és a közös problémák miatt a helyi közösségek összefogása, együttműködése.
A beszélgetésen a Velencei Karta irányelveiről is szó esett. Ezzel kapcsolatban Gustavo Araoz elmondta, hogy az idén 50 éve megalkotott, a műemlékek és műemlékhelyszínek konzerválásra és restaurálásra vonatkozó, 13 határozatot tartalmazó dokumentum még mindig követendő példának és helyes útmutatásnak tekintendő az anyagvédelem szempontjából, komplexitását azonban növelni kell, hiszen az egyezmény születése óta kibővült a kulturális örökségek fogalomköre. „Már nem csak az épületet kell megőrizni, hanem a tudást is meg kell védeni, amelynek köszönhetően ezek az épületek elkészülhettek” – mutatott rá.
Az örökségek megőrzésének felelősségével kapcsolatban Boguslaw Szmyginic úgy vélekedett, hogy a történelem során az emberiség most jutott el először oda, hogy van elég pénze, hatalma, szervezete és technológiája, hogy az egész világörökséget tönkretegye. „Egyetlen ötlettel a városközpontot bevásárló központtá lehet alakítani, hiszen ma van hozzá építész, aki vállalkozna erre, és van magán tőke is, amely ezt megvalósítja. Ez rendkívüli veszélyt jelent” – hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, hogy ezzel a mentalitással csak a tudás és a társadalom ereje képes szembeszállni, ha a közvélemény felszólal ezen beavatkozások ellen. Hangsúlyozta: ezért kell, hogy az örökségvédelem független szervezetként működjön minden országban.
A beszélgetésen Nagy Gergely, a világszervezet magyar nemzeti bizottságának vezetője elmondta: nagyjából egy hónap múlva a magyar ICOMOS egy szakmai fejlesztési programot készít el a kulturális örökségvédelemre és műemlékvédelemre vonatkozva. A dokumentum a tavaly novemberben kezdődött sorozat tapasztalatait és eredményeit foglalja majd össze. „Nem az a feladatunk, hogy műemlékvédelmi stratégiát készítsünk, hanem hogy megvizsgáljuk azt, milyen helyzetben van a műemlékvédelem, milyen pozíciót és milyen lehetőséget kaphat a jövő társadalmában, valamint kitérünk majd arra is, hogy milyen rendszerrel, szemlélettel kell a műemlék-, és a kulturális örökségvédelmet szolgálni napjainkban” – hangoztatta.
Az elnök emlékeztetett rá, hogy a konferenciasorozat egy utazó kiállítással egészül ki, amelynek tablói az örökségvédelem eddig elért eredményeit, az NKA támogatásával 2004–2011 között megvalósult műemlék-helyreállítási és hasznosítási, illetve régészeti projektekből készült válogatását mutatják be. A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet a helyi értékek védelmében rejlő lehetőségekre, közösségépítő és tudatformáló szerepére.
Az NKA támogatásával megvalósult egy éves program célja az volt, hogy konstruktívan gondolja újra a magyar kulturális örökségvédelem ügyét, struktúráját és helyzetét, megerősítse a műemlékvédelem és a régészet társadalmi elfogadását és bemutassa az örökségvédelem eddigi eredményeit.
