Mindez a WWF Ausztria megbízásából a bécsi Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyeteme (BOKU) által készített felmérésből derült ki. Ebben Ausztria, Olaszország, Szlovénia, Franciaország, Svájc és Németország alpesi folyóit, vízgyűjtő területüket és mellékfolyóikat – ezekkel együtt összesen 57 ezer folyókilométert – vizsgálták meg.
Az Alpok folyóinak mintegy 22 ezer folyókilométeréből csupán 6500 kilométer van természetes állapotban, a többi felduzzasztva, elterelve vagy betonmederbe kényszerítve szeli át a tájat. Több országban, például Ausztriában és Franciaországban is többnyire jó minőségű, tiszta a folyók vize, ám több mint harmaduknál jelentős emberi hatás, például a folyómeder kiegyenesítése figyelhető meg.
„Ezért azt a kevés, természetes állapotában megőrzött folyót – mint például az Isonzót (Soca) Szlovéniában, a Tagliamentót Olaszországban, vagy a Lechet és az Iselt Ausztriában – védelem alá kell helyezni, hogy megőrződjenek az utókornak” – fejtette ki Christoph Litschauer, a WWF alpesi programjának vezetője.
A szakember szerint az alpesi országok nagyon fontos feladata az ökológiailag érintetlen állapotú folyók védelme. A WWF célja, hogy ezeken a területeken megtiltsa a vízerő kihasználását célzó és egyéb infrastrukturális projekteket.
