Betört a Star Trek az ausztrál egyetemre

Húsz centivel arrébb mozdították el a részecskét egyetlen lézersugárral.

tt
2014. 10. 27. 5:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kutatások eredményeit a Nature Photonics legújabb számában ismertetik az ausztrál kutatók.
Az ANU fizikusai a szélein fényes, belül sötét lézersugarat hoztak létre, amellyel 0,2 milliméter átmérőjű részecskéket képesek megragadni és 20 centiméterre eltolni, ez százszor nagyobb távolság, mint amilyenre a korábbi vonósugarak képesek voltak.

Az eddigi, a fotonok impulzusát (lendületét) alkalmazó eljárásoktól eltérően, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói által kidolgozott módszer a lézer energiáját hasznosítja, amellyel felhevítik a részecskéket és az őket körülvevő levegőt. Az ANU fizikusai kísérleteik során arannyal bevont, belül üreges üvegszemcséket alkalmaztak. A lézer felhevíti a sugár sötét magjában csapdába ejtett részecskéket, a szemcsék kilökődnek az optikai „cső” centrumából és megtapadnak annak a „falán”. E forró pontokkal összeütközve felmelegednek és ellökődnek a „faltól” a levegőrészecskék, a parányi üvegszemcsék viszont lehűlnek, és az ellenkező irányba „lőnek ki”. A részecskék mozgatásához a forró pontok helyzetét változtatták meg a lézernyaláb polarizációjának szabályozásával. „Olyan eljárást dolgoztunk ki, amellyel tetszés szerint megváltoztathatjuk a lézersugár polarizációs állapotát, s ezáltal megállíthatjuk, vagy visszafordíthatjuk a részecskét” – hangsúlyozta Cyril Hnatovsky, a tanulmány társszerzője.

Az egyetlen lézersugár alkalmazásán alapuló eljárásnak széles körű gyakorlati hasznosítást jósolnak a kutatók. Így például a módszert légszennyeződés ellenőrzésére javasolják, de alkalmazhatják mintavételre is parányi, sérülékeny, vagy veszélyes részecskék esetében. Mivel a lézersugár hosszú távolságon keresztül megőrzi a tulajdonságait, az ANU tudósai feltételezik, hogy akár több méteren át is működtetni lehet a vonósugarat.
„A laboratóriumunk ennek bizonyításához nem volt nem elég nagy” – jegyezte meg Vladlen Shvedov, a tanulmány társszerzője. A foton az elektromágneses sugárzások, így a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.