– Miért veszélyes a csontritkulás?
– A betegség során a csonttömeg és a csontok szilárdsága csökken, aminek következtében fokozódik a törési kockázat. Ha a törés perifériás ponton következik be (lábszártörés, kartörés), az is nagyon kellemetlen, de még rosszabb, és igen gyakori, továbbá életre szóló fájdalmat jelenthet a betegség miatt esetlegesen bekövetkező csigolya-összeroppanás. Ismert adat, hogy akik ilyenen esnek át, nagyobb eséllyel halnak meg szív- és érrendszeri betegségben. A legsúlyosabb mégis a combnyaktörés, hiszen a combnyaktörés utáni, egy éven belüli halálozás kockázata 32 százalék Magyarországon, vagyis azoknak, akik combnyaktörésen estek át, egy éven belül az egyharmada meghal. A halál oka nem feltétlenül a törés maga, hanem az annak következtében fellépő szövődmények: a sok fekvést követő tüdőgyulladás sajnos kivédhetetlen egy idős embernél. A törést túlélők több mint a fele önellátásra képtelen, tartósan mozgáskorlátozott lesz.
A WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete indítványára a csontritkulás, az osteoporosis világnapját 1999 óta október 20-án tartják. Magyarországon 1996-ban rendezték meg először. A betegség Magyarországon is komoly népegészségügyi gond. Gyógyítására és megelőzésére országos program készült, amelynek alapján 1995 végére kialakult az országos ellátó hálózat is.
(Forrás: Jelesnapok.oszk.hu)
– Hogy lehet elkerülni a betegséget?
– Már gyerekkortól kezdve karban kell tartani a csontrendszert, mindent el kell követni, hogy a csúcscsonttömeg, ami 25 éves korra alakul ki, tényleg kialakuljon. A csúcscsonttömeget döntően a génjeink kódolják, de nagyon sokat tudunk tenni mi is azért, hogy ami bele van írva a génekbe, ki is fejlődjön, meg azért is, hogy ne. Ha nem táplálkozunk egészségesen, ha olyasmiket fogyasztunk, amik kimondottan ártalmasak (alkohol, szénsavas üdítők) és nem mozgunk, akkor bizony hiába van megírva a génjeinkbe, egy bizonyos mennyiségű csont nem fog tudni kifejlődni 25 éves korunkra. Tehát az az elsődleges, hogy ne romboljuk azt, amink van. Felnőttkorban – bár nem épül új csont, de cserélődik, és ahhoz, hogy ez egészségesen mehessen végbe – nagyon lényeges, hogy mozogjunk, és az egészséges életmódnak megfelelően éljünk. Ne essünk túlzásba, ami az alkoholt, vagy a dohányzást illeti. Legyen viszont elegendő kalcium- és D-vitamin-bevitel a szervezetben.
– Mennyi az ajánlott bevitel korosztályokra lebontva kalciumból és D-vitaminból? Elegendő a táplálékon keresztül a vitaminhoz jutás, vagy indokolt pluszban szedni?
– Ha valaki rendszeresen fogyaszt tejet, tejterméket, itt nem arról van szó, hogy napi egy liter tejet iszik, mert az nem is egészséges, de mondjuk megiszik minden nap néhány deci, maximum fél liter tejet, vagy minden nap eszik sajtot, vagy kefirt, vagy joghurtot, akkor nincs szükség külön kalciumbevitelre. A gond ott van, hogy a magyar lakosság egynegyede tejcukorérzékeny, nem fogyaszt tejet. Ha nem fogyasztunk tejet, vagy tejterméket, akkor szükséges kiegészíteni a kalciumbevitelt valamilyen készítmény formájában. Erre több mód van, legelőnyösebb talán a kalcium-citrát, mert nem okoz gyomor, bélrendszeri panaszokat, könnyen és jól felszívódik. Gyerekkorban naponta 1500 mg (táplálékkal együtt), felnőtt korban 1000-1100 mg a napi ajánlott bevitel kalciumból.
– Tudjuk, hogy a magyarok több mint kétharmada szenved D-vitamin-hiányban tél végére. Ha megszűnne a D-vitamin-hiány, 7-10 százalékkal csökkenne a halandóság és három évvel nőhetne az átlagéletkor. Mikor és mennyi D-vitamin-pótlásra lehet szükségünk?
– A mi földrajzi szélességi körünkön csak a három nyári hónapban tartalmaz a napsütés elegendő UV-B sugárzást, ami elengedhetetlen a D-vitamin képződéséhez. Ehhez nem kell órákat napoznunk, elég rövid ujjúban 20 percet sétálni nyáron a napon. Szeptembertől májusig akármennyire is süt a nap, nem tartalmaz a D-vitamin-képződéshez elegendő UV-B sugárzást. Ezért ezekben a hónapokban célszerű pótolni a vitamint. Ennek mennyisége 2000 egység naponta, ha D-vitamin-hiányosak vagyunk, akkor először fel kell tölteni a raktárakat, mivel a 2000 egység csak a fenntartásra elegendő.
– A betegség rizikótényezői közé szokták sorolni a mozgásszegény életmódot, a pajzsmirigy-túlműködést, az egyes típusú cukorbetegséget, a dohányzást, a felszívódási zavart, a D-vitamin-hiányt, bizonyos gyógyszerek (például vérhígítók, epilepszia ellenes szerek, szteroidok) tartós és folyamatos szedését. Legnagyobb veszélyben mégis az idősek vannak. Mire kell nekik különösen figyelniük?
– Nagyon fontos a mozgás, természetesen nem élsportról van szó, egy idős embernek napi fél óra séta is elegendő. A megfelelő táplálkozásra is kellő figyelmet kell fordítani. Akinél már kifejlődött a betegség, de még nem alakult ki törés, azt azonnal kezelni kell. Nagyon fontos, hogy a törések eséskor következnek be, az időseknek óvniuk kell magukat ettől. Vigyázni kell, hogy a lakásban ne legyen csúszós szőnyeg, csúszós felület, altatót is csak akkor vegyenek be, ha már tényleg lefeküdtek, gyakori ugyanis, hogy altató hatása alatt sétálgatnak a lakásban, majd elszédülnek, elesnek, és máris kész a baj. Ma már lehetőség van úgynevezett csípővédő nadrág viselésére is, amit fel lehet íratni és segédeszközboltban lehet beszerezni. A nadrágban a csípők felett olyan anyag van bevarrva, aminek nagyon nagy a teherbírása, ha valaki tehát mégis elesik, és ráesik a csípőjére, akkor az nagy eséllyel kivédi a törést.
– Van-e tünete a csonttörés előtt a betegségnek?
– Nincsen tünet a korai szakaszban, ha már tünet van, az már előrehaladott állapotát jelenti a betegségnek. Ha valakinek a családjában volt már csontritkulás, akkor az intő jel lehet, illetve az is, ha valakinek olyan betegsége van, ami hozzájárulhat a korral történő csontvesztéshez, vagy ha valaki hirtelen lefogy, vagy alapból vékony a testalkata, ráadásul középkorú nő, akkor érdemes vizsgálatot végeztetni. A csontritkulás szempontjából a férfiak – lévén, hogy a betegség kétszer annyi nőt érint, mint férfit – háttérbe vannak szorítva, pedig náluk is előfordul ez a betegség, csak később jelentkezik.
– Hol áll európai viszonylatban Magyarország a csontritkulás megelőzésében-kezelésében?
– Közel húsz éve, közel száz jól felszerelt csontritkulásközpont van Magyarországon, nagyon jó a szakmai felkészültség, amivel megelőzzük Európa nagy részét, annyira, hogy már évekkel ezelőtt az Európai Unió is mintaként jelölte meg a hazai oszteporózis-ellátórendszert. Egy tavalyi felmérés szerint 2004-2012. közötti nyolc évben jelentősen csökkent Magyarországon a csontritkulásos törések száma, ezen túlmenően a csontritkulásos betegek átlagos életkora is megnövekedett, és csökkent a halálozás. Azt mondhatjuk, hogy a csontritkulás kezelése Magyarországon költséghatékony.
D-vitamin:
Viszonylag kevés természetes élelmiszerben fordul elő nagyobb mennyiségben, a magyarosnak tekintett táplálkozásból mindössze 80-100 nemzetközi egységnyihez juthatunk hozzá naponta (ez egészségesek esetében csupán fele az ajánlott bevitelnek, idősek és várandósok esetén mindössze negyede). A hiányállapot leküzdése miatt nagy jövő állhat a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek előtt.
Az olajos magvak, a mák és a tejtermékek amelyek tartalmaznak D-vitamint.
Kalcium:
A tehéntej körülbelül 114-120 mg/100 g kalciumot tartalmaz, a sajtok 400-850 mg/100 g-ot, a savó eltávolítása miatt kisebb kalciumtartalmú túró 90 mg/100 g-ot. A tejtermékek kalcium-foszfor aránya is megfelelő: a tejnél 1,7, a sajtoknál 1,5-1,6. A savanyított tejtermékekből a tejsav hatása következtében még jobban szívódik fel a kalcium. Egyéb táplálékfélék közül viszonylag nagy mennyiségű kalciumot tartalmaznak az olajos magvak, a száraz hüvelyesek, a szója, bár annak a fitáttartalma rontja a felszívódást. A zöldségek közül jó kalciumforrás a brokkoli és a kelkáposzta. A paraj és a sóska a nagy kalciumtartalma ellenére a felszívódást gátló oxaláttartalom miatt nem tekinthető jó kalciumforrásnak.
(Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)
Itt fontos megjegyezni, hogy sajnos vannak, akik nagyon sok tejterméket fogyasztanak, mégis csontritkulásban szenvednek, ilyenkor valamilyen felszívódási betegség állhat a háttérben, és mielőbb orvoshoz kell fordulni.
