Keletkezésének dátumát egy nemzetközi kutatócsoport számította ki. „Az volt a célunk, hogy mélyfúrásos mintavétellel elérjük a tavi üledékes rétegek legalját, és rekonstruáljuk a tó éghajlati és biológiai történetét” – magyarázta Giovanni Zanchetta, a Pisai Egyetem földtudományi tanszékének munkatársa.
A kutatás 2013-ban kezdődött, öt helyen végezték a fúrásokat. A jelenleg a Kölni Egyetemen őrzött minták elemzésének első eredményei az Eos nemzetközi geológiai szaklapban jelentek meg.
A fúrásokkal nyert óriási adatmennyiség tette lehetővé, hogy a tó korát nagyjából meghatározzák: több mint egymillió éves. A medence őshonos állatvilágának kialakulásáról is megszülettek az első elméletek az adatok alapján.
Az Ohridi-tónak van a világon a legtöbb őshonos faja, 212 növény- és állatfajt vettek számba – olvasható az egyetem közleményében. A tó 1979-ben felkerült az UNESCO természeti világörökségi listájára.
„A mélységi mintavételekkel olyan gazdag archívumhoz jutottunk, amellyel rekonstruálhatjuk az itáliai tűzhányók kitöréseinek történetét, környezeti hatásaikat, és ezt a leendő kitöréseknél is hasznosíthatjuk” – tette hozzá Zanchette.
