Íme a 15 legfontosabb kérdés az Alzheimer-kórról

Egyre több embert sújt az alattomos kór, 2050-re 135 millió beteggel kell számolni.

Világszerte mintegy 44 millió embert érint a demencia, 2050-re ez a szám várhatóan eléri a 135 milliót. A betegek kétharmada a fejlődő országokban él, a helyzet különösen drámai Dél-Kínában és Indiában. Németországban jelenleg 1,5 millió Alzheimer-kórban szenvedő beteget tartanak nyilván, ha nem történik áttörés a terápiában, ez a szám 2050-re várhatóan hárommillióra fog emelkedni. Magyarországon 160 ezren szenvednek a betegségben.

A Bild.de összeszedte a 15 legfontosabb kérdést az alattomos agyi betegséggel kapcsolatosan:

Az agy időskori megbetegedése. A betegséget Alois Alzheimer (1864–1915) német orvosról nevezték el, aki először 1901-ben írta le a kórt. A betegség tünetei közé tartozik a memória- és orientációs zavar, az ítélőképesség elvesztése, ami lassanként a személyiség teljes széteséséhez vezet.

A fehérjemolekulák tipikus csomókba állnak össze az agyban, az idegrostok és idegsejtek elhalnak, aminek következtében az agy összezsugorodik. Ez a folyamat károsítja a gondolkodást, a beszédkészséget és az emlékezést.

Az Alzheimer-kórra való hajlamot gyakran magunkban hordozzuk. Ha az elsőfokú rokon (szülő, testvér) szenved a kórban, akkor 20 százalékkal nagyobb az esély az egyén megbetegedésére.

Amennyiben a memóriaprobléma hat hónapon keresztül fennáll, és folyamatosan szükség van a megerősítésre. Amennyiben kétségei vannak, forduljon mihamarabb orvoshoz, mivel nagyon fontos, hogy a betegséget időben felismerjék és elkezdjék kezelni.

Figyelmeztető jelek:

A háziorvoshoz, aki majd továbbküldi a pácienst a pszichiátriára, a neurológiára vagy a memóriaklinikára.

A diagnózis felállítása három lépésből áll: az első lépés a kórtörténet elemzése, valamint egy pszichológiai teszt elvégzése, amelynek során rövid történetet mesélnek a páciensnek, amit 15 perc múlva vissza kell mondania. Ennek a folyamatnak a végén megállapítható, hogy demens-e a beteg. Ezt követi a betegség okainak kutatása. A második lépés az agy CT-vizsgálata. Ha adottak a feltételek, harmadik lépésként lehet alkalmazni az agyi folyadék vizsgálatát. Ezekből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy jelen van-e az Alzheimer-kór a páciensnél.

Nincs abszolút védelem, de annyi bizonyos, hogy azok az emberek, akik szellemileg és fizikailag aktívak életük során, nagyobb eséllyel kerülhetik el a betegséget.

Általában nem. Az Alzheimer-kór sajnos tipikus velejárója egy esést követő csonttörés, amit hosszú ágyhoz kötöttség követ, ami viszont növeli a halálos tüdőgyulladás esélyét.

A családot pontosan kell tájékoztatni a betegségről, illetve arról, hogyan kell kezelni a betegeket. A lakásban sokat segíthetnek a különböző útmutatások és emlékeztetők. Egy papírra érdemes felírni a fontos telefonszámokat, a heti programokat és dátumokat. Érdemes megnézni, hogy biztonságos-e a lakás, minden olyan dolgot el kell távolítani az útból, amiben el lehet esni, illetve érdemes a főzőlapokra, fürdőkádakra olyan jelzőberendezést szerezni, ami egy idő után – ha indokolatlanul sokáig használják – jelez.

A hagyományos memóriajátékok űzése (mint például a keresztrejtvényfejtés) nem alkalmas demenciában szenvedőknek, mivel a teljesítményorientáltság gyakran vezet frusztrációhoz. Jobb, ha játékos feladatokat építünk a betegek mindennapi életébe, ilyen például a közös újságolvasás vagy beszélgetés.

Hiába szólnánk rájuk, ettől úgysem lenne jobb a helyzet, csak bosszantanánk őket.

A betegnek éjjel-nappal felügyeletre és támogatásra van szüksége. A hozzátartozóknak ez nagyon megterhelő, különösen a betegség előrehaladott állapotában. Nagy a depresszió és a kiégés kockázata, ezért a családtagoknak érdemes segítséget kérniük.

Németországban vannak támogatócsoportok, ahol hetente egy vagy két délutánt is el tudnak tölteni a betegek, vannak továbbá napközi vagy átmeneti gondozást biztosító létesítmények is. Magyarországon az idősotthonok nyújthatnak alternatívát a hozzátartozóknak.

Jelenleg nem, vannak viszont olyan gyógyszerek, amelyek segítségével késleltetni lehet a betegség előrehaladtát. Ezek a gyógyszerek javítják az agy és a memória funkcióit.

Igen, fejlesztés alatt van egy vakcina, amely a fehérjelerakódásokkal képes felvenni a harcot. Ez jelentős előrelépésnek számít a betegség kezelésében.