A segítségével küldünk e-mailt, útvonalat tervezünk, naptárat használunk, híreket, képeket találunk, videót nézünk a YouTube-on, hogy csak néhány példát soroljak. Számos okostelefonon is megtaláljuk a konszern termékeit: akinek például androidos készüléke van, Google-tulajdonú operációs rendszert használ. Hogy a Google mégis mit tudhat rólunk, ennek jártunk utána a Focus.de nyomán.
Minden Google-szolgáltatás használatának megadjuk az árát, bár a legtöbb közülük ingyenes: a felhasználók információkkal egyenlítik ki a számlát. Ha például valamilyen fogalomra rákeresünk, a Google minden esetben eltárolja az IP-címet, böngészőverziót, és a pontos dátumot, időpontot. Ezeket az adatokat a számítógépünk megőrzi, méghozzá az úgynevezett cookie-k, azaz sütik formájában. A Google azt is megjegyzi, mely ajánlatokra klikkeltünk rá végül.
A konszern ezenkívül különböző eszközöket is a cégek rendelkezésére bocsát, amelyek segítségével a felhasználók adataiból statisztikai adatbázishoz jutnak – anélkül, hogy az egyszeri júzer bármit is tudna erről. Például ilyen eszköz a Google Analytics: ennek segítségével a weboldalak üzemeltetői többféle szempontú elemzést kaphatnak azokról, akik valamilyen módon az oldalukra érkeztek. Így aztán a Google maga is pontosan követni tudja, mit művelünk a világhálón.
Persze a Google sem tud mindent: az egyes felhasználók neveit nem tudja az IP-címekhez rendelni. Például ha valaki több különböző számítógéppel is barangol az interneten, nem képes megállapítani, hogy ugyanarról a felhasználóról lehet szó. Kizárólag akkor képes erre, ha az illető belépett a Google-fiókjába, amivel a cég azonosítja az egyéni felhasználókat. A nevek azonban nem érdekesek a Google számára.
A Google (állítólag) lehetőség szerint felhasználóbarát szeretne lenni és egyszerűsíteni a dolgunkat. Minden keresésnél megállapítja a cég, hogy milyen témában keresünk információt, és a keresési eredményeket a felhasználóhoz társítja. Ami a Google számára fontos: minden keresési eredményhez olyan reklámokat tud társítani, amelyek a kereséshez illeszkednek. És persze a Google ezáltal pénzt keres.
A keresések adatait 18 hónapig őrzi meg, az IP-címeket 9 hónapig.
Ha szeretné megtudni, milyen információkat tárolt el a Google a szokásairól, különböző Google-oldalakat kell felkeresnie.
Az Előzmények oldal „meggyorsítja a keresést, és egyszerű hozzáférést biztosít a korábban felkeresett oldalakhoz”, vagyis itt gyűjti össze a Google mindazon oldalakat – videókat és képeket is –, amelyeket a korábbiakban felkerestünk. A felhasználó tudja ellenőrizni, milyen kulcsszavakra keresett rá, és törölni is lehet az eredmények listáját. Ugyanitt lehet ki- és bekapcsolni az internetes előzmények követését – kikapcsolt állapotban a Google nem tárol el semmit.
A cég ígérete szerint az előzmények rögzítése segít abban, hogy személyre szabják a keresési eredményeket. Azonban vigyáznunk kell, hiszen pontosan ezzel engedélyezzük, hogy a Google tárolja a keresési adatainkat. Ezeket a számítógépünkön egy cookie-ban tárolja.
Ahhoz, hogy az előzmények tárolását kikapcsoljuk, az Előzmények oldalon kattintsunk az „Előzmények eltávolítása” gombra.
Akinek van Google-fiókja, érdemes a Google-fiókjának áttekintő oldalára is ellátogatni. Ezen az oldalon megmutatja nekünk a vállalat, hogy mit tud rólunk: milyen szolgáltatásait használjuk és mit teszünk általában a neten. Itt megtalálható például, hogy androidos eszközünkre milyen applikációkat telepítettünk, milyen androidos eszközünkre engedélyeztük a használatot, mit írtunk a Google+-ra legutóbb, hány ismerősünkkel tartunk kapcsolatot, és közülük kivel a leggyakrabban, vagy például mennyi levél vár épp a postafiókunkban.
Egyébiránt a Google minden felhasználójáról igyekszik megtudni legalább a nemét és a korát. Emellett azt figyeli a cég, hogy mely oldalakat keressük fel, ezek alapján a felhasználókat különböző kategóriákba osztja, és érdeklődési köröket rendel hozzájuk. Hogy a szolgáltatónak igaza van-e, azt itt tudja ellenőrizni és felülbírálni.
1. Tevékenység megosztása
Amennyiben többféle szolgáltató programjait és alkalmazásait veszi igénybe az interneten, a Google nem jut hozzá minden önnel kapcsolatos információhoz. Például más e-mail szolgáltatónál is nyit fiókot, vagy egyéb webes keresőprogramokat használhat. Léteznek olyan keresők, amelyek nem tárolnak személyhez köthető adatokat (például IP-címeket), így pedig a keresések eredményei sem lesznek személyre szabhatók.
2. Cookie-k használata
A legjobb, ha rendszeresen törli a cookie-kat (sütiket) a számítógépéről. A Firefox esetén például ez az Előzmények → Előzmények törlése menüt kiválasztva a „Sütik törlése” pont kipipálásával történhet meg.
A böngészőt beállíthatja úgy is, hogy az összes sütit blokkolja, ideértve a Google-tól származóakat is. Szintén a Firefox példájánál maradva az Eszközök → Beállítások → Adatvédelem pont alatt a „Sütik elfogadása webhelyekről” pont ne legyen bepipálva, illetve a Sütik megtekintése gombra kattintva az összes sütit egyszerre törölhetjük (ezzel persze automatikusan kiléptet a böngésző az egyes szolgáltatásokból, például az e-mail fiókunkból). Ha a sütiket alapvetően blokkoljuk, fel kell készülnünk arra, hogy valamivel fáradságosabb lesz az internet használata.
3. IP-címünk elrejtése
Még egy kicsit nehezebbé tudjuk tenni a Google dolgát azzal, ha a neten szörfözés idejére elrejtjük az IP-címünket. Ez például a TOR program segítségével lehetséges, a böngészés során az oldalak lekérését több szinten titkosítja és a kimenő útvonalat időnként megújítja. A hátulütője az, hogy lelassíthatja az oldalak betöltését.
A Google megtette az első lépéseket azért, hogy – az EU-bíróság döntésének eleget téve – az eltárolt személyes hivatkozások törölhetők legyenek. Az Európai Unió Bírósága (ECJ) 2014. május közepén határozott arról, hogy az internetes vállalatok bizonyos esetekben kötelezhetők a keresőmotorok eredményeiben megjelenő személyes információk eltávolítására. A San Franciscó-i székhelyű óriásvállalat csütörtökön közölte: elérhetővé tett honlapján egy űrlapot, amelyen keresztül a felhasználók benyújthatják ez irányú kéréseiket. A vállalat arról azonban nem nyilatkozott, mennyi időbe telik majd azoknak a hivatkozásoknak az eltávolítása, amelyek a brüsszeli testület döntése értelmében „pontatlan, irreleváns, elévült vagy az adatfeldolgozás meghatározott célján túlmutató és az idő múlásával meghaladott adatokat” tartalmaznak.
2014. július közepéig mintegy 91 ezer európai felhasználó kérte a Google-tól, hogy törölje személyes linkjeit a keresési eredményekből.
