Mit tegyünk adataink netes biztonsága érdekében?

Colin Barras szakíró szerint van néhány trükk, amellyel jelentősen növelhetjük adataink védelmét.

Miért kéne törődnünk az internetes biztonsággal – teszik fel a kérdést azok a magánszemélyek, akik nem számítanak híresnek, a munkájuk sem olyan, amely érdekelhetne másokat, tehát azt gondolják, nekik nem kell aggódniuk, mert úgysem kerülnek rá a hekkerek radarjára. Ugyanakkor természetesen senki sem szeretné, ha ellopnák tőlük a privát, családi fotókat (Jennifer Lawrence is ki volt bukva, mikor valaki közzétette az erotikus képeit), a különböző levelezéseit, vagy pláne olyan adatokat – bankkártya, belépési kódok –, amelyek megszerzése révén anyagi kár is érheti az áldozatot. A McAfee biztonsági szoftvergyártó cég, valamint a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja jelentése szerint tavaly az USA-ban 40 millió ember adatait lopták el, 54 millióét Törökországban, 20 millióét Dél-Koreában, 16 millióét Németországban és több mint 20 millió felhasználóét Kínában. Ezek döbbenetes számadatok, ugye? Íme néhány ökölszabály a biztonságunk érdekében.

Jennifer Lawrence és jó néhány híresség privát fotóit az Apple iCloudról töltötték le illegálisan és tették közzé a hekkerek, tehát a felhőben tárolt információk egyáltalán nem biztonságosak. Sok esetben az okostelefon automatikusan feltölti a felhőbe a készített képeket, anélkül hogy a laikus felhasználó erről tudna. Ha okostelefonja van, mindenképpen járjon utána, hogy ez az opció be van-e kapcsolva a készülékén, és adott esetben kapcsolja ki.

Persze a felhőben való adattárolás nagyon hasznos tud lenni, főleg ha elromlik vagy elhagyjuk laptopunkat, amelyen az összes fontos adatot tároltuk. Ilyenkor a felhőből vissza lehet szerezni mindent, de fontos, hogy olyan jelszóval védjük az információt, amely kellőképpen megnehezíti a kibertolvajok dolgát.

Colin Barras szakértő szerint sokkal fontosabb a jelszó hosszúsága, mint a komplexitása. Tehát például jobb ötlet azt adni, hogy szeretemazautókat, mint például hogy T9$ey!!q. Ennek oka, hogy a hekkerek nagy valószínűség szerint egy kódtörő szoftverrel akarják megtudni a jelszavunkat, amely az összes lehetséges kombinációt végigpörgeti. Tehát mondjuk egy 16 szavas értelmes jelszó nagyobb biztonságot ad, mint a példában szereplő, nyolcbetűs katyvasz. Ezt felmérések is alátámasztják: a 8 betűből álló, amúgy erősnek számító jelszavak 22 százalékát feltörik, míg a 16 szavas jelszavaknak csak a 12 százalékát.

A remek jelszavunk sem ér azonban semmit, ha átadjuk a hekkereknek. Ha nem biztonságos wifit használunk, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy „kukkoló" leköveti a tevékenységünket és beírásainkat. Amelyik wifi nem kér jelszót a használatához, azt nyugodtan tekintsük veszélyesnek, és ilyen internetkapcsolat esetén csak könnyed dolgokat csináljunk, böngésszünk, olvassunk, azonban a fontos dolgokat, mint például banki ügyintézés, az otthoni internetünkön intézzük. Azzal is növelhetjük a biztonságot, ha telepítünk egy úgynevezett vpn szoftvert (virtual private network), amelyet aktiváljunk, amikor idegen wifire kapcsolódunk. Ez teljesen összekuszálja a tevékenységünket, így a kíváncsiskodók csak értelmetlen katyvaszt látnak. Apró szépséghiba, hogy a vpn-ek nem ingyenesek, szóval magánszféránk komolyabb védelméért fizetnünk kell.

Sok levelezés- és felhőszolgáltató már bevezette a mobilaláírás lehetőségét, amely pont úgy működik, mint a banki internetes utalásoknál. Tehát mikor be akarunk lépni, akkor előbb kéri a jelszót, majd egy véletlengenerátor segítségével küld a telefonunkra egy számot tartalmazó sms-t, amelyet bepötyögve beléphetünk a felületre. Ez a rendszer dupla biztonságot jelent a szimpla jelszavas változatokhoz képest, sokan mégsem élnek vele, mert a kényelmet fontosabbnak tartják a biztonságnál. Ne legyünk ennyire kényelmesek! Amit megtehetünk adataink biztonsága érdekében, azt tegyük is meg, mert ha ellopják a fontos információkat, akkor már nem tehetünk semmit, csak aggódhatunk és bosszankodhatunk.

A minap írtunk arról, hogy felmérések szerint mindössze 100 hekkerzseni tehető felelőssé a globális kiberbűnözésért. A komolyabb kódtörő és kémprogramokat ők írják, majd jó pénzért értékesítik őket különböző bűnbandáknak. A témáról bővebben itt olvashatnak.