Időjárás, karácsonyi ünnepek, egy fontos beszélgetés – már évtizedek óta kutatják, hogy mitől függ a halál időpontja. Németországban statisztikai adatok segítségével kiszámolták, hogy melyik hónapban miben halnak meg a legtöbben.
Egy hétvége július közepén álomszerű tud lenni: 35 fok, az emberek özönlenek a tengerhez, a tavakhoz és a folyókhoz. De van ám egy másik számadat is, amely ezen az álomszerű hétvégén az emberek emlékezetébe beleégett: ekkor 19 fürdőző halt meg Németországban.
Az, hogy ez a halálnem nyáron a leggyakoribb, nem meglepő. Vannak azonban olyan halálokok, amelyekre nincs magyarázat. Ilyen például, hogy a szeptember különösen veszélyes a várandósok számára: ebben a hónapban több kismama hal meg terhességi komplikációban vagy szülés után, mint egész évben. Götz Menke szülész szerint ez csupán véletlenszerű felhalmozódás – Németországban átlagosan 34 haláleset történik évente szülés miatt, míg 675 ezer gyermek jön világra.
Epidemiológusok is keresik a választ arra a kérdésre, hogy mikor van szezonja a halálnak. Melyik betegség mikor és miért végződik pont akkor halállal? A fizikai állapoton túl még mi az, ami befolyásolja a halál időpontját? Vajon ha erre tudnánk a választ, akkor lehetne-e késleltetni a halált?
A német statisztikai hivatal 2005–2012 között több mint 60 különböző halálokot vizsgált meg minden hónapban. Ebben az időszakban összesen 6,8 millióan haltak meg az országban, ami azt jelenti, hogy évente átlagosan mintegy 850 ezer haláleset történt. Az évek során nem változott a három leggyakoribb halálok: keringési zavar, szívroham, szívelégtelenség.
Különösen sokan halnak meg az év elején: a nyolc vizsgált évben átlagosan 78 ezer ember halt meg januárban – ez a szám jóval több, mint bármely más hónapban. A második és a harmadik helyen a március és a december áll. Bár nyáron a fürdőbalesetek kockázata nagyobb, átlagosan ekkor mégis kevesebben halnak meg: június, augusztus és a szeptember foglalják el az utolsó helyet a halálozási rangsorban. Szeptemberben 64 ezren haltak meg a vizsgált időszakban, ami 13 ezerrel kevesebb, mint januárban.
Johann Peter Süssmilch berlini demográfus, lelkész 1741-ben az elsők között mutatott rá a halálozás szezonális ingadozására. A legkézenfekvőbb feltételezés az volt, hogy az időjárás a hibás, már Hippokratész is a hőmérsékletben látta a magas mortalitás okát. Az időjárásra különösen érzékenyek az idős emberek, a gyengébb immunrendszer ugyanis nehezen képes megbirkózni az időjárás változásaival.
A hőmérséklet és a halálozás összefüggéseit akarta kideríteni Alexandra Schneider, a müncheni Helmholtz Centrum környezeti kockázatok munkacsoport vezetője, aki meteorológusként rengeteg mindent tud az időjárásról, epidemiológusként pedig a betegségekről. A tanulmány, amelyet a „Heart” című szaklapban tettek közzé, 17 év 190 ezer halálesetét vizsgálta. Megállapítást nyert, hogy a hideg és a meleg légtömeg hatására több ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben. Ha az átlaghőmérséklet 20 fokról 24,8-ra emelkedik, akkor csaknem 10 százalékkal többen halnak meg szív- és keringési betegségekben. Hasonlóan erős hatás figyelhető meg hideg időben: ha az átlaghőmérséklet –1 fokról –8-ra esik vissza, 8 százalékkal emelkedik a halálesetek száma.
Az emberek számára optimális hőmérséklet 15–20 fok között van. Korábban tanulmányok bizonyították, hogy egy százalékkal több beteg hal meg keringési, illetve szívproblémák következtében kórházakban, ha az optimálishoz képest 1 fokkal csökken a hőmérséklet. A test nehezen birkózik meg a szélsőséges és változó hőmérséklettel. „Ha hideg lesz, az erek összeszűkülnek, így növekszik a pulzusszám és a vérnyomás – mondta Alexandra Schneider. – Ez ahhoz vezet, hogy a testnek több oxigénre lesz szüksége, mint amennyit a tüdő és a szív nyújtani tudna.” Azok, akiknek problémájuk van a szívükkel, ezt gyakran nem bírják fizikailag. A hőmérséklet-csökkenés így lehet a következő szívinfarktus végső kiváltó oka.
Nemcsak a hideg téli hónapok, hanem a forró nyári napok is növelik a halálozási arányt, ráadásul a hőség kissé erősebb hatással bír, mint a meleg – emelte ki Alexandra Schneider. Amennyiben a hőmérséklet meghaladja a 25 fokot, azt feltételezik, egyfokos hőmérséklet-növekedés következtében 4 százalékkal több ember hal meg szív- és érrendszeri problémák miatt.
Maxine és Don Simpson azt vizsgálták 64 éven át elválaszthatatlan pároknál, hogy a házastárs elvesztése befolyásolja-e a halál időpontját. Mint egy szerelmi történet, bejárta az egész világot annak a párnak a története, amelynek egyik tagja júliusban meghalt, a másikuk pedig pár órára rá követte házastársát természetes halállal.
Hogy lehet az, hogy akik az életben ennyire közel állnak egymáshoz, még a halálban sem akarnak egymás nélkül maradni? „Egymásnak ígéretet adtak, hogy mindig együtt maradnak” – mondta Winfried Hardinghaus végstádiumban élő betegeket kezelő (palliatív) orvos. A palliatív egyesület elnöke szerint „a halál időpontja nemcsak a fizikai állapotól és a betegségektől függ, hanem a halál idejét mi magunk is meghatározzuk öntudatlanul”. Mint hozzátette, a palliatív ellátás során azt is megtanulta, hogy ebben olyan személyes tényezők is szerepet játszanak, amit nem tudunk megmagyarázni.
Egy 2000-ben végzett kutatásban azt vizsgálták meg, hogy az egyes pácienseknél az orvosok által prognosztizált halál időpontja egyezett-e a ténylegessel: 500 esetből mindössze minden ötödik stimmelt. Az esetek 63 százalékában ugyanis előbb halt meg a beteg, mint ahogy az várható lett volna. A halál beálltának az időpontja nemcsak a fizikai állapottól függ, hanem más eseményekkel is összefüggésben lehet. „Ilyen lehet egy találkozás az egyik hozzátartozóval, várakozás, vagy valami más dolog, amit még el akar rendezni az ember az életében” – mondta Hardinghaus. Sokan még meg akarnak élni egy bizonyos napot, még utoljára találkozni akarnak a rég nem látott gyermekükkel.
A másik érdekes összefüggés, hogy sokan a születésnapjukon halnak meg. 2012-ben svájci tudósok 2,4 millió ember halálát vizsgálták 1969 és 2008 között. 13,6 százalékkal többen haltak meg a születésnapjukon, mint az év egy másik napján.
Sok kutató vizsgálja, hogy miért halunk meg akkor, amikor. A fenti történetek azt mutathatják, hogy a halál időpontja tudományosan megmagyarázható, de ez nem így van. Vannak dolgok, amelyeket az emberek, köztük az orvosok sem értenek, és valószínűleg ez mindig így lesz.
