„Évente 16-20 ezren kapnak mélyvénás trombózist Magyarországon, és minden évben legalább 3 ezren halnak meg a betegségben, pedig a tüdőembólia a leggyakrabban elkerülhető halálok” – mondta az mno.hu-nak dr. Kolev Kraszimir. Mint azt a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke kifejtette: „Európában annyian halnak meg a vénás trombózis következtében, mintha minden egyes nap három nagy utasszállító repülőgép lezuhanna, mégis keveset tudnak az emberek a betegségről”. Egy kilenc országra kiterjedő Ipsos-felmérés tanúsága szerint azzal még csak-csak tisztában van a többség, hogy a szívinfarktusért és a stroke-ért a trombózis a felelős, de mindössze a megkérdezettek 45 százaléka tudta csak, hogy létezik mélyvénás trombózis is, azzal meg még annál is kevesebben voltak tisztában, hogy mi vezethet ehhez. A mélyvénás trombózist még a WHO sem szerepelteti külön betegségként, Kolev Kraszimir szerint pedig külön csoportként kellene kezelni, mivel teljesen más okok vezetnek a kór kialakulásához.
„A lakosság 20-25 százaléka hordoz olyan elváltozást, amely hajlamosít a betegségre. Ha erre a genetikai háttérre még környezeti tényezők is rakódnak, nagy valószínűséggel alakulhat ki mélyvénás trombózis” – emelte ki a szakértő. A hormonális tényezők miatt nagyobb veszély fenyegeti a nőket, különösen azokat, akik gyermeket várnak vagy hormonális fogamzásgátlókat szednek. A tabletta felírása előtt a nőgyógyászoknak körültekintően kell eljárniuk, különösen azoknál, akiknél a családban fordult elő trombózis. Van, hogy célzott laboratóriumi vizsgálatot kell végeztetni. Különösen figyelni kell továbbá az ágyban fekvő páciensekre, a nagy műtéten átesettekre és a daganatos betegekre: ha az öröklött trombózishajlam tartós mozgáshiánnyal, vérpangást előidéző állapottal, a véralvadást befolyásoló traumával vagy betegséggel párosul, többszörösére nő a vérrögképződés, a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata.
„Óriási az orvosok felelőssége is, a mélyvénás trombózis az esetek kétharmadában kórházi kezelések során alakul ki” – hangsúlyozta Kolev Kraszimir. Mint a szakértő kifejtette: míg az ortopéd sebészetben, a térd- és csípőprotézis-műtéteknél, a hasi nagy műtéteknél már régóta rutinszerűen elindítják a betegeknél a véralvadásgátló terápiát, a belgyógyászati vagy nőgyógyászati betegeknél egy felmérés szerint nincs mindig elegendő hangsúly a megelőzésen. Pedig egy nagy műtét során a szervezetben aktiválódik a véralvadási rendszer, ha ehhez még genetikai tényezők is társulnak, akkor elég nagy az esély a mélyvénás trombózisra. Az orvos szerepe itt elsődleges, trombózismegelőző kezelést kell alkalmazni.
„Az idei világnap célja nemcsak a laikus közönség, hanem az orvostársadalom figyelmét is felhívni a fokozott veszélyre” – emelte ki a trombózistársaság elnöke. Nem elég azonban csak az orvosok ébersége, az átlagembernek – főleg azoknak, akik a kockázati csoportba tartoznak (várandós nők, fogamzásgátlót szedők) – is tudniuk kell, milyen tünetek esetén kell mindenképpen orvoshoz fordulniuk. A mélyvénás trombózis az esetek 95 százalékában alsó végtagokban jelentkezik, tünetei lehetnek a duzzadás, fájdalom, dagadás, olykor kipirosodás. Ha a tünetek alapján fennállhat a veszély, az orvos ultrahangos vizsgálattal teheti egyértelművé a betegséget. A trombózismegelőző véralvadásgátló kezelést a háziorvos is azonnal elindíthatja, majd a laborvizsgálatok eredményének tükrében lehet beállítani a megfelelő terápiát.
Ha időben elkezdik kezelni a beteget, akkor jó eséllyel előzhető meg a vész. A véralvadásgátló-kezelés időtartama lehet fél év, de tarthat a páciens élete végéig is. Ma már vannak újgenerációs véralvadásgátlók, amelyeknek legfőbb előnye, hogy nem szükséges a páciensnek kéthetente laborvizsgálatokra járnia, ezekkel a készítményekkel történő kezelés azonban havi szinten 5000 forinttal drágább.
A mélyvénás trombózis ugyanakkor sokszor nem okoz egyértelmű tüneteket, előfordul, hogy már csak a tüdőembólia – mellkasi fájdalom, enyhébb vagy súlyosabb fulladás, szapora szívverés, ritkábban véres köpet – jelentkezésekor kerül valaki orvoshoz. Ezért kell a lakosságnak is tisztában lennie azzal, melyek azok az állapotok, amelyek kiemelt kockázatát hordozzák a vérrögképződésnek. Az alattomos kór megelőzésének remek módja a sport. A mozgás megakadályozza a vérpangást és hozzájárul a véralvadás egyensúlyához.
