A diabéteszről, az egészséges étrendről, a szükséges változásokról, valamint a betegség veszélyeiről és szűréséről beszélgettünk prof. dr. Barkai László egyetemi tanárral, a Magyar Diabetes Társaság elnökével.
– Világszerte 371 millióan szenvednek cukorbetegségben 2012-es adatok szerint. Hol áll Magyarország a nemzetközi viszonylatban?
– A magyarországi helyzet megfelel az európainak, se nem rosszabb, se nem jobb; ez a tény azonban nem tesz minket elégedetté. Magyarországon körülbelül hét-nyolcszázezer diagnosztizált cukorbeteg él, és még körülbelül ugyanennyien vannak, akik nem tudnak róla, mert még nem derült ki a betegségük. Ez hihetetlen nagy szám, összesen másfél millió érintett.
– Miért nem veszi észre a beteg a kezdeti fázisban, hogy baj van?
– A betegek nagy többsége 2-es típusú cukorbeteg, a kórra jellemző, hogy kevés speciális tünete van. Ha időközben nem végeznek alapos orvosi vizsgálatot vagy egy szakmailag is megfelelő szűrővizsgálatot, akkor nem derül ki.
– Speciális tünetek ugyan nincsenek, vannak-e esetleg figyelmeztető jelek, amelyekből már a betegség kezdeti fázisában sejthető, hogy nincs valami rendben?
– Az 1-es típusú cukorbetegség könnyebben felismerhető, mivel viharos tünetekkel – jelentős vizeletnövekedés, nagymértékű fogyás, fokozott szomjúságérzés – és gyorsasággal jelentkezik. Sok fel nem ismert 2-es típusú diabéteszben szenvedő eset van viszont. Elvétve itt is lehetnek tünetek: bőrviszketés, fokozott folyadékforgalom, hüvelyi gombás fertőzés, de ezek a jelek már a diagnózishoz közeli időpontban jelentkeznek, és nem annyira feltűnőek, ezért nem is veszik észre a betegek. Intő jel lehet még az elhízás, ami megteremti a 2-es típusú diabétesz kialakulásának a lehetőségét. Aki elhízott, ráadásul mozgásszegény életmódot él, az fokozott kockázatnak van kitéve.
A diabétesz-világnapot minden évben november 14-én tartjuk. A világnap célja, hogy emberek millióit kapcsolja össze világszerte, növelve a cukorbetegség érdekképviseletét és az emberek tudatos gondolkozását a diabétesszel kapcsolatban. Első alkalommal 1991-ben szervezte meg a Nemzetközi Diabéteszszövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), látva a cukorbetegség világszerte növekvő terjedését. Az ENSZ Közgyűlésének döntése szerint a diabétesz-világnap 2007-ben hivatalosan ENSZ-napja lett. A kampány, mely napi szinten nagy nyilvánosságot kap, a cukorbetegség krónikus, életminőséget rontó és költséges voltára hívja fel a figyelmet. A 2014. évi kampány üzenete: az egészséges étkezés a reggelivel kezdődik.
(Forrás: Diabet.hu)
– A szűrés viszonylag egyszerű és gyors. Milyen gyakran érdemes egészséges embereknél megvizsgálni a vércukorszintet, hogy időben kiszűrhető legyen a betegség?
– Arra nincsen lehetőség, és gazdaságilag sem helytálló, hogy a tízmilliós lakosságot folyamatosan szűrjük. Azokat kell szűrni, akiknél a kockázat eleve magas. Finnországi minta alapján a Magyar Diabetes Társaság kidolgozott egy olyan kérdőíves szűrést, amelyet a háziorvosi ellátásban a legegyszerűbb körülmények között el lehet végezni. A kérdőív alapján pontszámot lehet kapni, bizonyos pontszám felett nagyobb a cukorbetegség kockázata, ekkor érdemes a háziorvosnak laboratóriumi vizsgálatra, cukorterheléses vizsgálatra küldenie a pácienst. Ezt a módszert a Magyar Diabetes Társaság közel 80 ezer főn tesztelte, jónak minősült, tehát ez járható út a fel nem ismert betegek korai diagnózisára.
– A magyar életmódot figyelembe véve mi az, amin változtatni kellene annak érdekében, hogy kevesebb legyen a beteg?
– Az elhízás ellen kell küzdenünk: étrendi és életmódbeli szabályokkal. Csökkenteni kell a kalóriafelvételt és a telítettzsírsav-bevitelt, több magas rosttartalmú növényi táplálékokat kell fogyasztani. Az egészséges táplálkozáson túl nagyon fontos még a sport, ha csak naponta fél órát mozognánk, már az nagyon sokat segítene. Nagyon fontos, hogy azokat, akik eleve fokozott kockázatnak vannak kitéve, folyamatos, célzott vizsgálatokkal kövessük. A még nem ismert betegek kiemelésére és időben végzett kezelésére kiválóan alkalmas a Magyar Diabetes Társaság évekkel ezelőtt kidolgozott kockázatalapú cukorbetegség-szűrése.
– Rengeteget beszélünk arról, hogy milyen fontos az életmód és az étrend, mégis nagyon sok hazánkban is az elhízott. Minek kell történnie, hogy ez gyökeresen megváltozzon?
– Akik még nem cukorbetegek vagy nem tudnak róla, ott a megelőzés fontos a fent említett módszerek segítségével. Akinél már kialakult cukorbetegség, ott is nagyon fontos az életmód és az étrend, de már gyógyszeres kezelésre is szükség van. Viszont bármilyen kiváló gyógyszereink is vannak, ha ezek az étrend- és életmódbeli tényezők és az elhízás elleni küzdelem nem érvényesül a már kezelt emberek terápiája során, akkor sajnos a kezelés sokkal kisebb eredményű lesz. Komoly szerepe van továbbá a társadalomnak is abban, hogy lehetőség szerint olyan korlátokat, fékeket és ösztönzőket tegyen be a rendszerbe – média, adórendszer, iskolai, munkahelyi sport stb. –, amelynek hatására az emberek általában az egészséges életmódot választják. A cukorbetegség kezelésében – azontúl, hogy gyógyszereket kap, és azontúl, hogy megpróbáljuk az életmódját megváltoztatni – alapvető fontosságú, hogy magáról a betegség kezeléséről is megfelelő oktatást kapjon a páciens.
– Miért veszélyes ez a betegség?
– A magas vércukorszint nem fáj, nem érzi a beteg, viszont a tartós magas vércukorszint fennállása károsítja a szöveteket, elsősorban az ereket, idegeket. A legfontosabb kísérő szövődmények a szemészeti elváltozások, az úgynevezett retinopátia, mely vaksághoz vezethet. A másik ilyen kísérő szövődmény a nefropátia, amelynek következtében a vese felmondhatja a szolgálatot. Az idegek károsodása pedig neuropátiát okozhat, amelynek következtében egyebek között kialakulhat a diabéteszes láb kórkép, ez sajnos Magyarországon a végtag-amputációk egyik legfontosabb oka. A nagyerek károsodása pedig a jól ismert kardiovaszkuláris betegségekhez – szívinfarktus, stroke – vezet. Sajnos ezek mind-mind olyan kórképek, amelyek egyrészt behatárolják a betegek életkilátásait, korai halálhoz és életminőség-romláshoz vezetnek, és nagyon komoly gazdasági következményeik is vannak: a betegek kezelése hihetetlen nagy pénzt emészt fel az egészségügyi kasszából.
– A betegséggel való együttélés nagyfokú tudatosságot kíván. Az étrenden és az életmódon túl mire kell odafigyelniük azoknak, aki „cukrosak”?
– Nagyon fontos, hogy a beteg együttműködjön a kezelőorvosával, rendszeresen el kell járni az ellenőrző vizsgálatokra. Ma már több mint két évtizede otthon mérhető a vércukorszint, az 1-es és a 2-es típusú, inzulinnal kezelt cukorbetegeknek ez naponta többször kötelező. Jó lenne, ha ezt megtehetnék a nem inzulinnal kezelt betegek is, de náluk jelen pillanatban még nem finanszírozza a biztosító az otthoni vércukor-meghatározást. Nagyon lényeges, hogy a beteg elsajátítsa az alapvető kezelési technikákat: inzulinadagolás, hordozható inzulinpumpa. Egészen pontosan tudnia kell, hogy mennyit adagoljon, ha sportol, ha többet evett vagy ha esetleg kimarad egy étkezés. A cukorbetegség nem olyan betegség, amelynél naponta három tablettát be kell venni, és utána hátra lehet dőlni, itt folyamatos együttműködésre van szükség.
