A hasnyálmirigyrák a leginkább halálos az összes rákbetegség közül, legtöbbször csak a késői stádiumban diagnosztizálják, amikor már a terápiák sajnos nem használnak. A legtöbb beteg csak néhány hónappal éli túl a diagnózist. A hasnyálmirigyrák az összes ráktípus mindössze három százalékát teszi ki, 2010-ben 16 000 ember betegedett meg Németországban – Magyarországon 1125 –, a Robert Koch Intézet szerint ez a szám 2014-ben elérheti a 17 400-at.
„A terápia sikerességének esélye ugyanolyan rossz, mint más ráktípusoknál, az ötéves túlélési arány mindössze 2-4 százalék. Ennek több oka is van, de elsődlegesen az, hogy túl későn ismerik fel a betegséget” – mondta Thomas Seufferlein gasztroenterológus, a Halle-wittenbergi Luther Márton Egyetem belgyógyászati osztályának igazgatója. A betegség tünetei nem specifikusak: tünet lehet például a hátfájás, amiből nem gondolnak rögtön hasnyálmirigyrákra, hónapokig kezelhetik félre a pácienst. A diagnózis korai felállítására még nincs megfelelő eljárás, így lehetséges, hogy az orvosok csak ritkán, akkor is véletlenszerűen, például hasi panaszok vizsgálatakor fedezik fel a betegséget a korai szakaszban. Sajnos csak a korai stádiumban felfedezett hasnyálmirigyráknál van esély a gyógyulásra, de szerencsére reménykedhetünk az új terápiás lehetőségekben – mondja a gasztroenterológus. Új hatóanyagok és az operációt követő kemoterápia bizonyítottan javítja a prognózist.
Az iparilag fejlett országokban gyakrabban fordul elő a betegség. Ennek okai a dohányzási szokások, a jelentős alkoholfogyasztás, a zsírban és húsban gazdag táplálkozás, valamint a túlsúly. A mintegy 15 centiméter hosszú szerv a nyombél, a gyomor, az epehólyag és a lép között található, feladata enzimek és emésztőváladék termelése, valamint a cukoranyagcsere irányítása.
A diabétesz fokozottan megemeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. Azoknak, akik gyakran érintkeznek olyan mérgekkel, mint például a peszticidek vagy a herbicidek (növényvédő szerek), nagyobb az esélyük a hasnyálmirigyrákra. Egyértelmű összefüggés áll fenn továbbá a hasnyálmirigy-gyulladás és a hasnyálmirigyrák között. Ezek a tényezők azonban nem vezetnek feltétlenül megbetegedéshez. Létezik továbbá genetikai komponens is: a hasnyálmirigyrákos esetek 5-10 százaléka örökletes. Ha az első fokú rokon (apa, anya, testvér) hasnyálmirigyrákban szenved, az őket követő második nemzedék bizonyítottan nagyobb eséllyel betegszik meg.
A hasnyálmirigyrák hosszú ideig semmilyen tünetet nem okoz. „Attól függően, hogy a hasnyálmirigy mely részén nő a daganat, hosszú ideig tünetmentes maradhat” – mondta Thomas Seufferlein. Ilyen például, ha a mirigy közepén vagy a végződésénél – ez a rész hátul található, a hasüreg tágas részénél – nő a tumor. Ezen a részen nagyon nagyra meg kell nőnie, hogy fájdalmat okozzon. Más a helyzet, ha a mirigy fejénél alakul ki a daganat, mert itt hamar elkezdi nyomni az epevezetéket, ami sárgaságot okoz.
A többi ráktípuséhoz hasonló tipikus figyelmeztető jele nincs a hasnyálmirigyráknak. A legtöbb érintett először akkor kezdi el érezni, hogy baj van, amikor már áttétek képződtek a szervezetében. Ilyen tünetek az étvágytalanság, a hányinger, a testtömegvesztés, a hasmenés és az erős viszketés. Felső hasi fájdalom is felléphet, de akár hátfájás is. Ha a tumor a hasnyálmirigy gerinc előtti területén nő, akkor ott nyomhatja az idegeket, így okozva hátfájdalmat. „Nem kell minden hátfájásban szenvedőnek hasnyálmirigyrákkal számolnia, de állandó hátfájás esetén a biztonság kedvéért érdemes megvizsgáltatni a has felső részét” – tanácsolja a szakember.
A fizikai vizsgálat mellett, amikor is az orvos megvizsgálja a hasat, a vérvizsgálat is jelezheti a tumort. A hasnyálmirigyrák növelheti a tumormarkerek arányát a vérben, de nem minden esetben van így. Ezek az antigének akkor is előfordulhatnak a vérben, ha nem áll fenn rákos megbetegedés, utalhatnak ugyanis epehólyag- vagy hasnyálmirigy-gyulladásra is. A tumormarkerekre alapozva éppen ezért nem lehet biztonságosan felállítani a diagnózist, sokat segíthetnek viszont a terápia sikerében.
Bizonyosságot csak az olyan képalkotó technikáknak köszönhetően szerezhetünk, mint az ultrahang, a ct az mri és esetleg a pozitronemissziós tomográfia (pet). Ezenkívül az endoszkópos vizsgálat is képes kimutatni a szerv állapotát és környezetét. A biopsziavizsgálat során a tumor sejtjeiből vesznek mintát, megvizsgálják, s ha bebizonyosodik, hogy rosszindulatú a daganat, akkor eltávolítják. „A tumor gyakran kőkemény kötőszöveti sejteket tartalmaz, és viszonylag kevés rákos sejtet” – mondta Seufferlein.
A szakembereknek körültekintően kell értékelniük a vizsgálatok eredményeit. Az orvosok ezeket a megbetegedés különböző stádiuma szerint csoportosítják, majd ennek megfelelően kezdik meg a terápiát. Az osztályozás kritériumai: a tumor nagysága, a nyirokcsomó érintettsége és az áttétek.
Az első kezelési lehetőség a műtét. Az eset súlyosságától függően vagy egy részét, vagy pedig az egész hasnyálmirigyet eltávolítják. A tumor gyakran megköveteli, hogy daganatkörnyéki szöveteket is kimetsszék, például az eperendszer egy részét, a nyombélt és bizonyos esetekben a gyomor egy részét. Ez a műtét bonyolult eljárás. Amennyiben a hasnyálmirigyet eltávolítják, szükség lesz a szerv által termelt létfontosságú enzimek és hormonok gyógyszeres pótlására.
A műtét után az orvosok rendszerint kemoterápiát javasolnak, függetlenül attól, hogy a tumort részlegesen vagy teljesen sikerült eltávolítani. Van, hogy sugárkezelést alkalmaznak. Amennyiben a tumor ferde növésű, azonnal kemoterápiát és sugárkezelést kell alkalmazni.
