A kétéltű halgyík első maradványait tárták fel

A lelet a hiányzó láncszemet jelenti a delfinszerű halgyíkok és szárazföldi elődeik között.

UDM
2014. 11. 11. 5:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hüllők osztályába tartozó ichthyosaurusok, vagy halgyíkok testalkata a ma élő cápákéra és delfinekére emlékeztet. Testhosszuk nem haladta meg a 2 métert, végtagjaik úszókká módosultak, s kialakult a szimmetrikus függőleges farokuszony is, előrenyúló állkapcsukban számtalan gyökértelen fog helyezkedett el. Ragadozók voltak, kisebb halakkal, de legfőképpen lábasfejűekkel táplálkoztak.

Az alig félméteres kétéltű 248 millió éves maradványait a kelet-kínai Anhuj tartományban tárták fel a Kaliforniai Egyetem kutatói.

A vízi életmódhoz teljesen alkalmazkodott halgyíkokkal ellentétben a kétéltű lény szokatlanul nagy és hajlékony uszonyokkal rendelkezett, amelyeknek köszönhetően éppúgy tudott közlekedni a szárazföldön, mint a jelenkori fókák. Míg a későbbi ichthyosaurusok hosszú állkapcsokkal rendelkeztek, kétéltű társuk pofája éppoly rövid volt, mint a szárazföldi hüllőknek – olvasható a Science Daily hírportálon.

Csontjai masszívabbak voltak, mint az ichthyosaurusoké. Ez egybevág azzal az elmélettel, miszerint a szárazföldet elhagyó legtöbb tengeri hüllő kezdetben vaskosabb csontozattal rendelkezett, hogy képes legyen átküzdeni magát a part menti áramlatok erős sodrásán és elérni a mély vizeket.

„Olyan fosszíliára bukkantunk, amelyen a szárazföldi és tengeri életmód közötti átmenet jellegzetességeit figyelhetjük meg” – fogalmazott Ryosuke Motani, a Kaliforniai Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.

Az evolúciós aspektus mellett a lelet másik érdekessége, hogy ez az állat mindössze négymillió évvel a valaha volt legsúlyosabb kihalási esemény után élt. A perm és triász földtörténeti időszakok határán, 252 millió éve bekövetkezett kihalási eseményben a tengeri fajok 96 százaléka és a szárazföldi gerinces fajok 70 százaléka pusztult el.

A tömeges kihalások között kizárólag a perm-triászi okozott súlyos veszteségeket a rovarvilágnak. A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy mennyi időt vett igénybe, míg bolygónk élővilága magához tért a katasztrófa után. „Mennyi időre volt szükség ilyen ragadozók megjelenéséhez? Nagyon sok faj eltűnt a Föld színéről, de helyüket újak foglalták el, bolygónk újjáéledésének időszakában jelentek meg ezek az ichthyosaurusok” – mutatott rá Ryosuke Motani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.