Tomka Gábor, az MNM főigazgató-helyettese az ünnepségen kiemelte: „olyan tárggyal gazdagszik most a gyűjtemény, amelyre már régóta fájt a múzeum foga”. Hozzáfűzte: a múzeum „nem a régiségek poros gyűjteménye”, hanem a magyar identitás és történelem szempontjából fontos tárgyak, dokumentumok gyűjtőhelye.
Vajta László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja elmondta: ritka, hogy egy műszaki alkotás szimbolikus értéket ölt, mint a Masat–1-gyel is történt. Véleménye szerint a magyar tudományt a világban reprezentáló híres alkotások mind kisméretűek, ilyen például a Rubik-kocka, a Gömböc és a Masat–1 is. Emlékeztetett, hogy a műhold immár ezredik napja kering az űrben, és felbocsátása óta folyamatosan működik.
Az MNM tudománytörténeti tárába került a Masat–1-makett mellett a Magyar Nemzeti Bank által kiadott érme, valamint a Magyar Posta által kibocsátott bélyeg és boríték is. A makettet a kisműhold alkotói ajándékozták az intézménynek.
Az ünnepségen köszöntötték a BME tavasszal meghirdetett Űrmisszió pályázatának díjazottjait. A 18 év alattiak kategóriájában elismerő oklevelet kapott Báskay János és Horváth Ákos, a második fordulóba jutott Szabó Pál. A 19 és 35 év közöttiek körében a második fordulóba jutott Orbán Ferenc, Szarka Máté és Valkony Balázs, különdíjában részesült Szarka Máté és Orbán Ferenc. A második fordulóba jutott pályázóknak az ötletük kidolgozására 12 hetük van, munkájuk elkészítéséhez pedig konzultációs lehetőséget kapnak – ismertette a pályázat részleteit Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója.
A Masat–1-et 2012. február 13-án lőtték fel. Az első magyar műhold megszületését a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának két tanszékének, az elektronikus eszközök, illetve a széles sávú hírközlés és villamosságtan tanszékének fejlesztői, a Magyar Űrkutatási Iroda, valamint több mint hatvan hazai és külföldi cég összefogása és támogatása tett lehetővé.
A CubeSat szabvány szerint készült 10×10×10 centiméteres, kocka alakú műhold 1 kilogramm tömegű. Építése elsősorban oktatási célt szolgált, pályára állása óta gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyeztek egy félaktív mágneses stabilizáló rendszert, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. Az űreszközön helyet kapott egy 640×480 képpont felbontású kamera is, amellyel 2012. március 8 óta több száz két- és háromdimenziós, valamint mozaik űrfelvételt készített a Földről. A Masat–1 a számítások szerint 2015. január 7. és 2015. január 31. között lép be a Föld légkörébe.
