Az évezredek jövőnek szóló tanulságairól az Akadémián

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Konferencia az első földművelő népcsoportok megtelepedésétől a középkorig terjedő évszázadok régészetéről.

PÁ
2014. 11. 17. 11:34

A régészeti intézet igazgatója az előadásokat elemezve kitért a rézkorra és a bronzkorra, amelyek innovációi a mai napig is hatással vannak életünkre.

Ilyen egyebek mellett a kerék és a kocsi feltalálása, a szállítás és az építkezés számos eleme, a metallurgia látványos fejlődése vagy az erősen tagolt társadalmak kialakulása. Mindez az ókori világ megvalósításainak fontos   előzményét jelenti.

Borhy László akadémikus a Komárom-Szőny határában folyó ásatások kiemelkedően fontos leletei, feliratos kövei alapján elemzi a változásokat és a folyamatosságot a fontos római határerődítmény, Brigetio életében.

Benkő Elek előadásában a pilisi királyi erdők változásaival foglalkozik. „Azt hihetnénk, hogy az erdő több száz, több ezer éve változatlan, ahogy a stabilitást képviselték a területen lévő középkori egyházi intézmények is. A természettudományi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy nem csak az erdő összetétele, növényzete alakult át. Óriási változást jelentett, amikor az Árpád-kor folyamán a királyi magánbirtok eladományozott udvarházainál kolostorok, prépostságok, szerveződtek. Itt alapvetően nem a térségben élő emberek változnak, hanem egy erdős királyi birtok nyer új funkciót, s a szerzetesek új építési és ipari eljárásokat, különféle nyersanyagok hasznosítását, erdőgazdaságot, korszerűbb mezőgazdaságot honosítanak meg” – fejtegette a régészeti intézet igazgatója.

Hozzátette: sok esetben a király vagy a királyné is a területen maradt, a kolostor mellett fenntartott udvarházban/vendégházban töltötte az év jeles időszakait. „Nagy valószínűséggel egy ilyen udvarház közelében érhette a halál Gertrudis királynét, akit vadászat közben gyilkoltak meg 1213-ban.”

A konferencia záró előadását Zsoldos Attila, az MTA levelező tagja tartja, aki a köznép kóborlását, széttelepítését vizsgálja az Árpád-kori Magyarországon. „A rendelkezésre álló források alapján azt elemzi, hogy az Árpád-kori Magyarország változatos összetételű köznépének spontán és ellenőrizhetetlen belső vándorlásait miként szabályozták az uralkodók valamiféle korszerűbb és rendezett világ kialakítása érdekében” – hangsúlyozta Benkő Elek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.