Dr. Internet, az egészségügyi tanácsadó – pánikkeltés, félinformációk

Betegnek érzi magát? Irány az internet, ott rejlik a segítség. Vagy mégsem?

UDM
2014. 11. 06. 8:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagyon kevés ember fordul szívesen orvoshoz, és vannak szórakoztatóbb dolgok is, mint a köhögő és tüsszögő emberek között üldögélni a váróban. A kényelem csábító: a világhálón vagy a mobilalkalmazások segítségével időponttól és helytől függetlenül és legtöbbször ingyen kaphatunk tanácsot. A Focus.de nyomán jártuk körbe a témát.

Egy amerikai tanulmány szerint a kismamák gyakrabban veszik igénybe a net efféle szolgáltatásait, mint szükségük lenne rá. „Legtöbbször az orvosuk tanácsaival és a szűrések időpontjaival elégedetlenek” – olvasható a Journal of Medical Internet Research című lapban megjelent szakcikkben. Az orvosi praxisokban kínált információs anyagokat gyakran túlhaladottnak gondolják, és alternatívaként applikációkat és magyarázó videókat keresnek.

Árnyoldalai is vannak, ha virtuális szolgáltatásokat veszünk igénybe. Az alapvető problémákat jól példázza az olyan egyszerű tünet, mint a fejfájás. Legtöbbször egyszerű okokra vezethető vissza: stressz, alváshiány, koffeinhiány. A keresési eredmények között viszont lényegesen többször jelennek meg olyan ijesztő betegségek, mint például az agydaganat és a stroke.

A keresési eredmények értékelésekor a psziché hatalmas szerepet játszik, szinte sosem vagyunk képesek semlegesen vizsgálni a saját problémánkat. A netes keresés nagy hátránya, hogy a felhasználónak egyedül kell az eredményeket értelmeznie. Ha valamilyen panasza van, a legjobb először orvoshoz fordulni, ezt követően már keresgélhet a világhálón további információk vagy másféle terápiás lehetőségek után.

Ne csodálkozzunk hát, hogy egyes szakértők arra figyelmeztetnek, „dr. Internet” igen gyakran értelmetlen pánikot terjeszt, és a hipochondriás tüneteket erősíti. Más szakemberek viszont dicsérik a világhálót, amelynek köszönhetően a páciensek már nem tudatlanul állnak a szinte „félisteni” státusú orvosok elé.

Nemegyszer előfordult, hogy többéves sötétben tapogatózás után egy netes keresés vezetett egy ritka betegség diagnosztizálásához. Laikusok számára azonban rendkívül nehéz az adatokat helyesen értelmezni.

A helyes értékelést az is nehezíti, hogy sok egészségügyi portál az őket támogató gyógyszergyár érdekeinek megfelelően helyez előtérbe egyes termékeket vagy terápiatípusokat, a konkurenciáról pedig legjobb esetben csak hallgatnak.

Gyakran alig felismerhető, honnan származik az információ, ki írta a cikkeket, ki fizetett értük. Még a független fórumokon is óvatosságra intenek, hiszen egyes gyártók célzott hirdetéseket jelentetnek meg hozzászólásként, amelyekben bizonyos termékek dicséretét zengik.

Általánosságban elmondható, hogy a jól informált beteg a kezelésben együttműködő partner, és hajlamosabb követni az előírt gyógykezelést. Sokféle problémával kapcsolatban az érintett szakmai társaságok megfelelő információkat kínálnak. Mindig van páciens, aki olyan jó javaslattal áll elő, amelyről a világhálón szerzett tudomást. Az áltudományos ajánlatokkal szemben kritikusnak kell lennünk, hiszen legtöbbször pusztán üzleti érdekek állnak mögöttük.

A tájékozott páciensek és orvosok új lehetőségekre bukkanhatnak: szokatlan tünetek ritka betegségekre is utalhatnak. Alapvetően jó ötlet, és hasznos kiegészítő információkra tehetünk szert, ha a már rendelkezésre álló és széles körben elterjedt tudást összegyűjtjük. Hogy valójában mennyire sikerül ilyen módon betegségeket felismerni, az csak hosszú távon derül majd ki.

Nem csak az internetes találatokra, hanem az okostelefonokra készített alkalmazásokra és érzékelőre is igaz a fenti megállapítás. Lépésszámláló, pulzusmérő, testzsírértékmérő, kalóriabevitel-rögzítő, alvásciklus-figyelő – a mobileszközön sokféle adatot tárolhatunk, egyes platformokra ki is posztolhatjuk őket.

Az internetes szolgáltatásokat és a mobilapplikációkat gyorsan piacra dobják, ami nagyon nehézzé teszi, hogy a sarlatánokat kiszűrjék. Egy tanulmány eredményei szerint egyes alkalmazások a tesztelt esetek 30 százalékában hamis eredményt mutattak. Ha a felhasználók ezekre az alkalmazásokra bízták volna magukat, túl későn kaptak volna megfelelő gyógykezelést.

Még akkor is kérdéses, hogy akarjuk-e az egész napunkat és testünk működését részletesen dokumentálni, ha nincsenek veszélyes következményei. Gyakran előfordul, hogy egészen kicsi eltérést is sokszorosan túlbecsül az app, és valamilyen kezelést ajánl – teljesen feleslegesen. Egyre nagyobb a nyomás, hogy olyankor is gyógyszert szedjünk, ha nincs is rá szükségünk. És még az adatok gondatlan kezelése is problémát okozhat.

Legyünk hát körültekintőek az új kütyük és alkalmazások használatában csakúgy, mint az interneten fellelhető egészségügyi tanácsokkal kapcsolatban. Legyünk szkeptikusak, és próbáljuk meg ellenőrizni a forrás hitelességét. A legfontosabb azonban, hogy kivétel nélkül tanácskozzunk mindezekkel kapcsolatban szakorvossal, és inkább az ő tanácsait kövessük. A mi egészségünk és életünk a tét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.