A Science tudományos lapban megjelent tanulmány készítői újraszerkesztették a világ leghatalmasabb, legtöbb fajt magában foglaló állatcsoportjának családfáját, és megválaszolták eredetük és evolúciójuk régóta nyitott kérdéseit.
A kutatásban részt vevő tudósok a 1KITE (1K Insect Transcriptomes Evolution) projektben dolgoztak, amelynek célja, hogy több mint ezer – minden ismert – rovarfaj transzkriptomját, vagyis az összes RNS-molekuláját tanulmányozza.
A projektet kezdeményező Hszin Cso, a Kínai Nemzeti Génbank igazgatóhelyettese elmondta: 144 gondosan kiválasztott faj adatkészletével dolgoztak, hogy leírhassák „a rovarok létező legteljesebb evolúciós történetét”.
A genetikai adatok alapján úgy becsülték, hogy a rovarok eredete és a legkorábbi földi növények születése egybeesik: mintegy 480 millió évvel ezelőtt történt. Ez 70 millió évvel korábbi, mint a legrégibb ismert rovarkövület. A tudósok szerint ez arra utal, hogy a rovarok és a növények együtt alkották a bolygó első ökoszisztémáját.
„A Föld 480 millió éve inkább a Marsra, mint bolygónk jelenlegi képére hasonlított: csupa kő, semmi élet a szárazföldön. Az óceánokban nyüzsgött a sok élőlény, a vízen kívüli élet azonban óriási kihívást jelentett” – mondta Karl Kjer, az amerikai Rutgers Egyetem professzora, a kutatócsoport egyik vezetője.
„Az első rovarok feltehetően a remipedia nevű mérges rákok csoportjából fejlődtek ki. Fogalmunk sincs arról, milyenek voltak, valószínűleg rák- és rovarvonásaik is lehettek” – fogalmazott Bernhard Misof, a német Alexander König Zoológiai Múzeum munkatársa, a kutatás harmadik vezetője.
Az elemzés arra is utal, hogy a rovarok szárnya körülbelül 400 millió évvel ezelőtt fejlődött ki azért, hogy „az eget meghódítsák”, 200 millió évvel azelőtt, hogy bármely más faj képes lett volna a repülésre. Ez nagyjából abban az időben ment végbe, amikor a növények először nőttek igazán magasra, és kialakultak belőlük az erdők.
„A filogenetika, vagyis a fejlődéstörténeti rendszertan segítségével sok korábban megválaszolatlan kérdést oldottunk meg, és a kisebb molekuláris adatbázisok alapján készült munkák hibáit most sikerült kijavítani” – összegezte Kjer.
A rovarok „életfájának” újraszerkesztése több mint száz szakember: molekuláris biológusok, rovaralaktan-kutatók, paleontológusok, rovarrendszertan-kutatók, evolúciós és embriológiai bioinformatikusok munkájának eredménye.
