Így még sosem nézhettünk szembe magyarságunkkal

A 21. század gyermekeinek igényeit szem előtt tartva páratlan magyar kiállítás született.

Történelmi, természeti, irodalmi kincseink mellett a magyar tudományos és sportélet eredményeit rendelték a Kosztolányi által kiemelt tíz szavunkhoz. Az identitáskiállítás nem történeti tematikájú, nem lineárisan ismerjük meg a tíz fogalomhoz rendelt témákat, hanem nemzetünk lélektani középpontjából, az „anya” mellé rendelt értékekből indulhat útjára a látogató.

Anyaföld, anyanyelv, mit jelent ma határon innen és túl? Mit jelent nekem, neked, s mit egy délvidéki, vagy éppen egy székelyföldi magyarnak. Erről mesél néhány honfitársunk az első terem kisfilmjeiben, melyekből  ízes nyelvjárásaink is megismerhetőek. E friss, jelenkori állapotból léphetünk tovább irodalmunk „gyöngyszemei” felé. Így már érthetővé is válik, miért éppen Drégely várának makettje kap főszerepet a térben. Szondi György várkapitány halált megvető bátorságát leíró XVI. századi Tinódi-krónika, ahogy az Arany János által írt Szondi két apródja című ballada is mesteri alkotás. Nyelvünk és történelmünk gazdagságáról szól, ahogy azok a versek is, melyeket a magyar slam poetry jeles képviselői tárnak elénk, ha a fülessel belehallgatunk klipekbe. A háttérben már nagy a gyerekzsivaj, a velünk egy időben érkezett család apraja-nagyja már elindult felfedezni a Kárpát-medence természeti kincseit. Érintetlen, „szűz” világba kalauzol a látogatóközpont újabb terme, ahol periszkópon keresztül kukucskálnak a gyerkőcök, hogy megvizsgálják azokat a fokozottan védett ritka növény-és állatfajokat, melyek tartalmazzák a szűz szavunkat.

Videónkban Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója és Hermann Róbert történész, a kiállítás koncepciójának ötletgazdája is nyilatkozott:

Egyre másra újabb termek nyílnak meg előttünk. Látva azt, hogy a gyerekek, szüleik, nagyszüleik mennyire elkalandoznak, kikapcsolnak a kiállításon, egyértelművé válik, hogy a számos kreatív megoldás, modern interaktív ötlet és játék valóban eléri célját. Éppen ettől válik a Mi, magyarok olyan különleges szabadidős programmá, amelyet, bízom benne, sok-sok ezer magyar fog majd megtekinteni.

A kiállított tárgyak, feldolgozott témák a tárlat koncepciójának megfelelően közvetítenek nekünk önmagunkról. Ha odafigyelünk, jó eséllyel találunk legalább egy olyat részletet, mellyel mi magunk is azonosulhatunk. Biztosan van olyan gyerek, akinek álma, hogy űrhajós legyen, melyik kisfiú ne álmodozott volna erről? Példának ott van Bejczy Antal marsjárója. A magyar tudás és kreativitás egyik leghíresebb eleme, a Rubik-kocka is elmaradhatatlan része a térnek. A vidám kissrácok agytekervényeiket csavargatva próbálják a színeket a helyükre tenni. A szomszédos teremből kiszűrődő ováció már sportolóink előtt tiszteleg. Tökéletes példaképeik lehetnek azok a sportemberek is, akik az olimpiai sikerek rangsorában az előkelő 8. helyre küzdötték fel nemzetünket.

Sokan sokféleképpen próbálták már összefoglalni, mit jelent magyarnak lenni, melyek a legnagyobb értékeink, a Mi, magyarok című kiállítás a legjelesebbek közé tartozik, vétek lenne kihagyni. A videónkban megszólaló édesanyát idézve, ahhoz, hogy hazafias öntudattal rendelkező gyermekeket nevelhessünk, szükség van arra, hogy a fiatalok megismerjék múltunk értékeit, példaképeit, és legyenek büszkék magyarságukra. S ha a sors életükben úgy hozza, hogy választaniuk kell, hol éljenek, dolgozzanak, akkor számításba veszik majd a bennük gyökerező identitást, „s talán itt maradnak, s ők is Magyarországot fogják előre vinni.”