A több mint 1,5 milliárd forintból megvalósult program egy európai összefogás része, amelyben a kontinens szinte összes országa részt vesz. A magyar csoportot a Szegedi Tudományegyetem vezette, a konzorciumban részt vett az egyetem projektcége, a DEAK Zrt., a Budapesti Műszaki Egyetem projektcége, a BME Viking Zrt. és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem is – hangzott el a projektzáró sajtótájékoztatón, csütörtökön Szegeden.
A százszázalékos támogatási intenzitású programban a szegedi egyetemre több mint 697 millió forint támogatási összeg érkezett, az ELTE 350 millió, a DEAK Zrt. 180 millió, a BME Viking Zrt. 366 millió forinttal gazdálkodhatott. A projekt célja az volt, hogy az informatikai, a komplexrendszerek- és a társadalomtudomány határterületére eső, élvonalbeli tudományos feladatokba fiatal kutatókat és hallgatókat vonjon be, és magas színvonalú képzést biztosítva növelje a hazai szakemberek felkészültségét, munkaerő-piaci lehetőségeit. Emellett fontos volt, hogy a magyar szakemberek részesévé váljanak a témákban dolgozó nemzetközi kutatás-oktatási hálózatoknak is.
Jelasity Márk szakmai vezető elmondta: a projekt során olyan okostelefon-alkalmazásokat dolgoztak ki, melyekkel a felhasználók bekapcsolódhattak a kutatásba. Az ELTE kutatói például a szabadon elérhető adatokból megalkottak egy Twitter-adatbázist, amely nagyon népszerű volt a résztvevő felhasználók közt. Az egyik új alkalmazás egy növényfelismerő program, melynek segítségével egy levelének fotója alapján beazonosítható az adott növény. Az új képfeldolgozó alkalmazással pedig 3D-modellezés végezhető el. Az alkalmazások mellett számos olyan részprogramot dolgoztak ki, melyek a felhasználókat segíthetik például a levelezés, a kommunikáció kezelésében. Emellett részprogramok segítik a fájlok letöltését és az adatmegosztást.
A szakember korábban elmondta: a projektet az indokolta, hogy jelenleg szinte mindenkinek egy erős számítógép van a zsebében, ezt használják az emberek a különböző webes szolgáltatásokra, ennek következtében rengeteg adat keletkezik, amelyek magánvállalatoknál csapódnak le, és a cégek ezt arra használják, hogy saját szolgáltatásaikat optimalizálják. A hatalmas mennyiségű adatot kutatásokra, tudományos kérdések megválaszolására is lehet használni, például a járványok terjedésének modellezésére, követésére, a pénzpiacok működésének megfigyelésére, társadalmi folyamatok, például a katasztrófákra adott válaszok kutatására, szociális hálózatok feltérképezésére. Az így kinyert adatokat végül speciális algoritmusok elemzik, megőrizve a felhasználók névtelenségét – hangsúlyozta.
