A 2014. év jelentősebb felfedezései, találmányai

A 2014-es esztendő kiemelkedő tudományos eredményei közül számos kötődik magyar tudósok, kutatók nevéhez.

A leszállóegység „agyát”, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és annak szoftverét a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag megalkotásában, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.

Február – Új kvázirészecskét állítottak elő félvezetőben, gallium-arzenidben amerikai és német fizikusok. A kvantumcseppecskének (dropleton) elnevezett új elemi részecske elektronokból és lyukakból áll, amelyek egy rövid életű, folyadékcsepphez hasonló halmazt képeznek.

Március – Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) és az amerikai Fermilab együttműködésének köszönhetően meghatározták a legnehezebb, úgynevezett t (top) kvark tömegét: 173,34 (+/-0,76) gigaelektronvolt (GeV) osztva a fénysebesség négyzetével.

Augusztus – Minden eddiginél tisztább szilíciumot állítottak elő amerikai tudósok, az eddig használtaknál negyvenszer tisztább anyag a kvantumszámítógépek fejlesztéséhez is jól használható.

Október – Olasz tudósok az abszolút nullához közeli hőmérsékletre, 6 milli-Kelvin-fokra (mínusz 273,244 Celsius-fok) hűtöttek le egy 1 köbméter űrtartalmú, 400 kilogramm tömegű réztartályt.

November – Két új szubatomi részecskét, Xib bariont fedeztek fel a CERN fizikusai. Ezek három erős kölcsönhatással „összetartott” elemi részecskéből, kvarkból épülnek fel, létezésüket a kvarkmodell már előre jelezte, de eddig még nem észlelték őket.

Február – Magyar kutatók a világon először hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését, kimutatva, hogy a kutya agyában éppúgy létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, mint az emberében.

Március – Amerikai tudósok szerint legalább ezermilliárd szagot képes megkülönböztetni az emberi orr. (Összehasonlításképpen: színekből sok milliót, hangok közül csaknem félmilliót érzékelünk.)

Szeptember – Gombaformájú tengerlakókat fedeztek fel dán kutatók Tasmánia szigete mellett. A szokatlan lények eddig ismeretlen, új állattörzshöz tartoznak, legközelebbi rokonaik a bordásmedúzák és a csalánozók.

Január – Az emberi genom a hasnyálmirigy génjeinek működését szabályozó információját azonosították spanyol tudósok, akik azt is bizonyították, hogy a mechanizmus rendellenessége a cukorbetegség és az anyagcsere más betegségeinek kialakulásával is összefügg.

Május – Német, amerikai és indiai tudósok közzétették az emberi fehérjekatalógus első vázlatát. A térképen szereplő fehérjék közül mintegy 17-18 ezer az olyan, amely a DNS-molekula korábban nem kódolónak, azaz hulladéknak vélt génjei irányításával keletkezik.

Május – Amerikai tudósok életre hívtak egy olyan baktériumot, amelynek genetikai örökítőanyagában a természetben nem létező, plusz DNS-bázispár található.

Június – A Lyme-kór ellen fejlesztettek ki egyedülálló vakcinát cseh tudósok. A fertőzött kullancsok terjesztette betegség ellen eddig nem volt védelem, az új oltóanyag azonban egerekben és kutyákban a kór elleni antitestek képződését indította el.

Július – Metagenomikai teleszkópot fejlesztettek ki magyar kutatók, az új bioinformatikai eszköz segít felderíteni az emberi fehérjék eddig ismeretlen működési formáit. (A metagenomika az élőlények azonosítására és a törzsfára való besorolására a DNS-szakaszaikban található információt használja.)

Július – Génterápiával készült, a szervezeten belül magától kialakuló „biológiai pacemakert” teszteltek sertéseken amerikai tudósok. Egy gén bejuttatásával a szív sejtjeit változtatták szívritmus-szabályzókká, és a borsszemnyi sejtsziget két héten át működött.

Augusztus – Amerikai tudósok átlátszó egeret hoztak létre, melynek nemcsak a szövetei, hanem a szervei is áttetszőek. A kutatók azt remélik, hogy az egér halott, de átlátszóvá tett testének vizsgálata az autizmus vagy akár a rák megértésében is szerepet játszhat.

Szeptember – A Kalifornia Egyetem biológusai öregedést lassító gént azonosítottak, amely 30 százalékkal hosszabbította meg a gyümölcslegyek életét. A felfedezés nagy jelentőségű lehet az öregedés késleltetése terén.

Október – A reumás ízületi gyulladásban szerepet játszó molekulát azonosítottak japán kutatók. A felfedezés hozzásegíthet az autoimmun-betegség eddig megoldhatatlannak látszó gyógyításában.

Január – Egy 375 millió éves sétáló hal (Tiktaalik roseae) hátsó testrészeit rekonstruálták amerikai tudósok. A kövület magyarázattal szolgálhat arra, hogyan fejlődtek ki a szárazföldi gerincesek.

Május – Argentin kutatók a világ eddig ismert legnagyobb dinoszauruszának (Dreadnoughtus schrani) megkövült maradványait találták meg Patagóniában. A fiatal egyed 40 méter hosszú volt, magassága elérte a 20 métert, súlya 80 és 100 tonna közé esett, ami egy elefántcsorda összesített súlya.

Július – Egy 180 millió éve élt halgyík (ichtioszaurusz) csontvázára bukkantak Braunschweigben. Az állat lábai evezőkhöz hasonlítottak, teste a delfinére emlékeztetett, utódai élve, a vízben születtek.

Július – Az eddig ismert legnagyobb négyszárnyú dinoszaurusz (Changyuraptor yangi) csontkövületeit fedezték fel az északkelet-kínai Liaoning tartományban.

Október – „Sündisznófejű” páncélozott dinoszaurusz maradványai kerültek elő a Góbi-sivatagból. Hatalmas koponyáján, a szeme mögött szarukinövések és horgas csonttüskék sorakoztak, feje búbján két szarv díszelgett.

Február – Az Afrikán kívüli legrégebbi emberi lábnyomokat fedezték fel Angliában, a norfolki Happisburgh partvidékén.

Május – Amerika egyik legrégibb lakójának génjei bizonyítják az őslakók ázsiai eredetét. A 12-13 ezer éve élt fiatal lány maradványait egy víz alatti barlangban találták Mexikóban, és DNS-ének elemzése megerősítette: a kontinens első lakói a Bering-földhídon át érkeztek Ázsiából.

Augusztus – DNS-elemzéssel tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport az eszkimók történetét. A 700 éve kihalt paleoeszkimó őslakosok egy Szibériából indult bevándorlási hullámmal érkeztek.

Október – Francia régészek mintegy 200 ezer éves karcsontokat találtak Normandiában: a neandervölgyiekkel rokonságot mutató tourville-de-riviere-i ember 236 ezer és 183 ezer éve élhetett.

Január – Több mint 3500 éves fáraósírt fedeztek fel a felső-egyiptomi Abüdosz ókori településen. Az i. e. 1650 körül élt Szenebkaj fáraónak eddig létezése sem volt ismert, nevét a sírkamra falán találták meg.

Február – Egyedülálló római kori arany- és ezüstkincset talált egy amatőr kincsvadász a Rajna-menti Pfalz tartományban, egyes kutatók szerint az sem kizárt, hogy a Nibelungok legendás kincse került napvilágra.

Március – Az inkák korát megelőző, az úgynevezett Churajón kultúra időszakából származó sírt találtak Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író szülőháza alatt a perui Arequipában.

Április – A szakértők megerősítették, hogy a kalocsai Nagyboldogasszony-székesegyházban 1911-ben megtalált márványkoporsóban annak az Asztrik érseknek a maradványai vannak, aki a koronát hozta Szent István királyunknak II. Szilveszter pápától.

Május – Kiránduló diákok egy hétezer éves múmiát fedeztek fel Chilében. A lelet a csincsorró kultúrához tartozik, a tudomány jelen állása szerint ők voltak az elsők, akik mumifikálták halottaikat.

December –- Huszonháromezer éves Vénusz-szobrot találtak Franciaországban. A 12 centiméter magas renancourt-i Vénusznak nagy tompora és hatalmas keblei vannak.

Január – Kína legkorábbi matematikai dokumentumát találták meg: a hadakozó fejedelemségek korszakából (Kr. e. 475–221) származó bambuszcsíkokon a száz alatti egész számok összeszorzásának módszeréről szóló feljegyzések szerepelnek.

Március – Egy Pannóniában szolgált egyiptomi katona, Aurelius Polion családjához írott levelét rejti az az 1800 éves papirusz, amelyet egy évszázada az ősi egyiptomi Tebtunisz városban találtak meg, és amelyet egy amerikai kutató fejtett meg.

Szeptember – Budapesten bemutatták Mozart A-dúr szonátájának (K. 331) eredeti kézirattöredékét, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében fedeztek fel. (A zenemű eredeti kéziratának csak a legutolsó lapja volt ismert.)

Szeptember – Egy francia tudós speciális fénytechnikával vizsgálta meg Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című festményét, így derült ki, hogy a kép a harmadik átfestéssel nyerte el végső formáját, az első változaton a prémes kis állat nem is szerepelt.

November – Mintegy kilenc évtized után visszakerült Magyarországra Berény Róbert festőművész egyik elveszettnek hitt főműve. Az Alvó nő fekete vázával című képre egy amerikai film díszletében figyelt fel tévénézés közben Barki Gergely művészettörténész.