A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem, a Tennessee-i, valamint a Minnesotai Egyetem kutatói az aranyszárnyú hernyófaló poszáták (Vermivora chrysoptera) vándorlási szokásait feltérképező kutatás során tették a felfedezést.
A poszáták a teleket Közép- és Dél-Amerikában töltik, majd a tavasz beköszöntével visszatérnek északra, a Nagy-tavakhoz és az Appalache-hegységbe. A madarak viselkedését kutató programot azért indították, mivel a poszáták populációja az eredeti egyedszám 5 százalékára csökkent, életterük zsugorodása és rokon fajokkal való keveredésük miatt – olvasható a PhysOrg hírportálon.
Az aranyszárnyú hernyófaló poszáták szokásainak tanulmányozása során figyeltek fel a kutatók arra, hogy az Appalache-hegységben fészkelő madarak 1-2 nappal egy hatalmas szupercellás vihar érkezése előtt hagyták el területüket. A viharrendszer 2014 áprilisában söpört végig az Egyesült Államok központi és déli államain, 84 tornádót generálva, s a természeti katasztrófa 35 emberéletet követelt.
„Első ízben dokumentáltuk a madaraknál ezt a viharkerülő magatartást a költési időszak alatt” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Henry Streby, a Kaliforniai Egyetem ökológusa.
Mint kifejtette: már korábban is ismert volt, hogy a madarak éves migrációjuk során képesek megváltoztatni a vándorlási útvonalat, ám először figyelték meg, hogy a poszáták elhagyták költési területüket, hogy elkerüljék a viharos időjárást.
„Az általunk vizsgált poszáták összességben legalább 1500 kilométert repültek, ám azonnal hazatértek, amint a vihar elvonult” – ismertette a megfigyelések eredményeit Henry Streby.
