A vizsgálatban mintegy 162 ezren vettek részt. A Hollandiában, Belgiumban, Finnországban, Spanyolországban, Svédországban és Franciaországban végzett kutatás már kilenc, illetve tizenegy év után pozitív eredményeket hozott. A 13 év után lezárult tudományos munka következtetéseit a The Lancet című orvosi folyóiratban mutatták be.
Az 55 és 69 év közötti férfiak felénél négyévente – Svédországban kétévente – végeztek vérvizsgálatot, megnövekedett értékeknél pedig további vizsgálatnak vetették őket alá. A résztvevők másik felét csak gyanús tünetek esetén vizsgálták.
Fritz Schröder, a Göteborgi Egyetem tudósa és kutatótársai a PSA-tesztekkel vizsgált férfiaknál 7408 prosztatakarcinómát találtak, a kontrollcsoportnál 6107-et a 13 év alatt. Kilenc év után a diagnózisok gyakorisága 91 százalékkal, 11 év után 64 százalékkal, 13 év után pedig 57 százalékkal volt magasabb, mint a csak tünetek esetén vizsgált csoportnál.
A rendszeresen vizsgált férfiak csoportjánál az évek során jelentősen csökkent a halálozási arány: kilenc év után 15 százalékkal, tizenegy és tizenhárom év után pedig 20-20 százalékkal.
Évek óta folyik a vita arról, vajon hatékonyak-e a PSA-tesztek. A bírálók szerint a vizsgálatok viszonylag sok további tesztet vonnak maguk után, mert a PSA-érték önmagában nem elég bizonyíték. Ráadásul egy karcinómánál nem becsülhető meg, hogy gyorsan növő, potenciálisan halálos tumorról van szó vagy a betegség egy viszonylag veszélytelen változatáról.
A PSA-tesztek mellett kardoskodók a korai diagnózis és a megelőző műtétek lehetőségére utalnak. Előrehaladott állapotban a karcinóma gyógyíthatatlan betegség.
A rendkívül agresszív prosztatarák megelőzése és gyógyítása számos kutatás tárgya, és az eredmények sem maradnak el. Például a Bristoli Egyetem és a Nottinghami Egyetem kutatói felfedezték, hogy a tumorsejtek növekedésének megállítására használható egy jelzőfehérje, mely döntő szerepet játszik a vérerek képződésében – idézte a The Daily Telegraph a brit Oncogene rákkutatási szaklapban megjelent tanulmányt.
A daganatok fennmaradásához és növekedéséhez folyamatos táplálékellátásra van szükség, ezt a vér szállítja. Ha megakadályozzák a daganatban a vérerek képződését, a rákos sejtek „éhen halnak”, nem szaporodnak, nem terjednek tovább.
A kutatók hetente háromszor adtak egereknek olyan injekciót, amely blokkolta a SRPK1 nevű molekula működését, így az állatok daganatainak növekedése megállt.
Sok helyen kutatják annak lehetőségét is, hogy a daganatos megbetegedéseket még idejekorán, vérteszt segítségével lehessen diagnosztizálni. A japán Új Energetikai és Ipari Technológiai Fejlesztési Szervezet (NEDO) nevű független ügynökség vezette, 7,9 milliárd jenes (18 milliárd forintos) projekt célja, hogy egyetlen egyszerű vérvizsgálattal ki lehessen mutatni a rákot már korai stádiumában.
A tervezett tesztnek többek közt a gyomor-, a nyelőcső-, a tüdő-, a máj-, az epevezeték-, a hasnyálmirigy-, a vastagbél-, a petefészek-, a prosztata-, a hólyag- és a mellrák diagnosztizálását kell segítenie.
Mell, vastagbél, prosztata – egészen idáig a kutatók a betegség kialakulásának helye szerint különböztették meg a rák típusait. Most egy másik szisztémát javasolnak, és azt remélik, hogy ettől jobbak is lesznek a terápiák.
Minden tizedik érintett kaphatna megfelelőbb terápiát, ha a diagnózis kevésbé az érintett szervre vagy szövetre épülne, sokkal inkább a tumor genetikai és molekuláris sajátságaira. Erre az eredményre jutott egy nemzetközi kutatócsoport ezer, 12 különböző ráktípusú minta vizsgálata során – számolt be a Cell című szaklap.
A daganatos megbetegedéseket tipikus patológiai kritériumok alapján, a szövet eredete szerint csoportosítják – írja Christopher Benz, a kaliforniai Buck Intézet kutatója. Az ezer daganat molekuláris jellemzőit vizsgáló nagyszabású genomprojekt lehetővé teszi a daganatos megbetegedések molekuláris alapú besorolását.
A kutatók a projekt keretében több mint 20 daganat típusát vizsgálnák meg. Egyelőre csak a jéghegy csúcsát látják, de nagyon is elképzelhető, hogy a daganatok 30-50 százalékát kell az új típusú csoportosításnak megfelelően átsorolni. A szakértők véleménye szerint ez biztosítaná a későbbiekben a biológiai alapot a személyre szabott orvoslás új korszakának, amit a betegek és az orvosok is lelkesen várnak.
