Az agyat befolyásoló enzimmel az elhízás ellen

Brit kutatók felfedezése nyomán végre megismerhető lehet a cukorétvággyal kapcsolatos agyi folyamat.

A londoni Birodalmi Főiskola kutatói patkánykísérletekben fedeztek fel egy enzimet, amely – úgy tűnik – azt érzékeli, mennyi glükóz, vagyis szőlőcukor érkezik az agyba, és hiány esetén arra készteti az állatot, fogyasszon több édes ételt. A tudósok szerint embereknél ennek az enzimnek a működése a cukros és a keményítőtartalmú ételek, vagyis egyebek közt a gabonafélék és a belőlük készült fogások, például a péksütemények, tészták iránt ébreszt éhséget. A glükóz nevű egyszerű szénhidrát az agysejtek legfőbb energiaforrása.

„Agyunk leginkább a glükózból nyeri az energiát, ám evolúciós múltunkban nehéz lehetett hozzájutni az édes ételekhez, ezért mélyen gyökerezik a cukor- és keményítőtartalmú ételek iránti preferenciánk” – mondta James Gardiner, a kutatás vezetője, aki az eredményeket a Journal of Clinical Investigation című szaklapban tette közzé.

A kutatócsoport abból a feltevésből indult ki, hogy a glükokináz nevű enzim, amely a máj és a hasnyálmirigy cukorérzékelésében, vagyis a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában játszik szerepet, a cukorétvágyat is befolyásolhatja. Glükokinázt találtak az agy hipotalamusz részén, mely sok egyéb mellett a táplálékbevitel szabályozásában is részt vesz. A kísérletekben először azt állapították meg, hogy 24 órás éhezés után a patkányok hipotalamuszának étvágyszabályozó központjában aktívabb lett az enzim. A kísérleti állatok előtt két lehetőség állt: választhattak glükózoldat és a rendes tápjuk között. Amikor vírus révén fokozták az agyukban a glükokináz működését, táp helyett több cukros oldatot választottak, amikor viszont csökkentették az enzim működését, kevesebbet.

Gardiner utalt arra, hogy az embernél esetleg lehetséges étrendi változtatásokkal csökkenteni a glükózéhséget, és talán megelőzhető az elhízás olyan gyógyszerrel, mely az enzim működését befolyásolja. „Valószínű, hogy az egyes emberekben különböző az adott enzim szintje, tehát más-más módszer segíthet rajtuk. Egyesek attól érezhetik magukat előbb jóllakottnak, ha az étkezés elején több keményítőtartalmú ételt esznek, így összességében kevesebbet fognak enni” – magyarázta.

Az elhízás egyike annak a három legsúlyosabb társadalmi tehernek, amelyet az ember okozott – írta honlapján az amerikai McKinsley Kutatóintézet (MGI). Az egyébként megelőzhető probléma gyorsan súlyosbodik. Ha az elhízottak száma a jelenlegi ütemben nő, 2030-ra a világ felnőtt népességének majdnem fele elhízott lesz. Az MGI mérései szerint a világ éves GDP-je 2,8 százalékát, 2 ezer milliárd dollárt (487 ezer milliárd forint) emésztenek fel az elhízással kapcsolatos költségek.

A tanulmány sajnálattal állapította meg, hogy egyetlen kormány, sem az egyes szektorok, többek között a kereskedelem, az élelmiszergyártók, a média, az egészségügy nem képesek egyedül legyőzni a problémát, a lehető legnagyobb hatás eléréséhez a lehető legtöbb területnek kell megmozdulnia.

Minden ember tudja, hogy milyen kóros elváltozásokat okozhat már a túlsúly is, nemhogy az elhízás, mégsem figyelnek kellőképpen erre. Közismert az elhízás és a cukorbetegség, illetve a szív- és érrendszeri betegségek szoros összefüggése. Tudományos kutatások nemrégen azt is bizonyították, hogy a tartós túlsúly a rosszindulatú daganatok bölcsője is lehet.

A veszélyek ismeretétől függetlenül folyamatosan nő az elhízott emberek száma. Elhízott vagy túlsúlyos a világ népességének csaknem egyharmada: számuk elérte a 2,1 milliárdot, és egyetlen állam sem képes sikerrel kezelni a problémát – derül ki a legfrissebb adatokból. Ez a szám 1980-ban 857 millió volt. A növekedés üteme gyorsabb, mint a világ népességének növekedése. A leggyorsabb emelkedést Ausztráliában és Ázsiában mérték, itt harminc év alatt több mint 80 százalékkal nőtt az adat.