Német kutatók az oroszországi Kalinyingrád melletti lelőhelyről származó borostyánokat vizsgálva fedezték fel azt a két példányt, amely a fenyőgyanta által csapdába ejtett növényi leveleket tartalmazott. A vizsgálat egy nagyszabású projekt része, amelynek keretében azt próbálják kideríteni, hogy milyen ökológiai tényezőknek köszönhetően képződött annyi borostyán a térségben – olvasható a Phys.org hírportálon.
A feltételezések szerint a levelek 35-47 millió évesek lehetnek, abból az időszakból származnak, amikor az Ázsiától még izolált Európa éghajlata a mainál lényegesen melegebb volt. A kutatók a rendkívül ritka leletekkel kapcsolatban megjegyezték, hogy a levelek a roridulacea-családhoz tartozó növényekről származhatnak.
E rovaremésztő (ragadozó vagy húsevő) növények mai leszármazottja a Dél-Afrikában honos roridula-nemzetség, amelynek két faja, a roridula dentata és a roridula gorgonias ismert. Bár ragadozónak minősülnek, a gyakorlatban nem húsevő növények, csupán csapdába ejtik ragacsos leveleik segítségével az apró rovarokat, majd várnak, amíg nagyobb rovarok nem érkeznek, és fel nem falják az áldozatokat. A roridula-nemzetség képviselői számára pedig a táplálékot a nagyobb rovarok váladéka jelenti.
A kutatócsoport szerint az igen jó állapotban fennmaradt apró, mindössze 5 milliméter hosszúságú levelek nagyon különböznek más fosszilizálódott virágzó növényekétől: apró csápszerű „szőrszálaik” vannak, amelyek a feltételezések szerint a ragacsos váladékot termelték. A kutatók nem tudtak választ adni, hogy mekkora lehetett maga a növény, ám – mint megjegyzik – a nagyobb leveleket és rovarokat aligha tudja foglyul ejteni a fenyőgyanta.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!