Világraszóló applikációt fejlesztenek a pécsi egyetemen

A kutatóknak távlati céljaik és álmaik is vannak az applikációval. Nem is akármilyenek.

– Mi az önök elképzelése?
– Először is kérdések segítségével (mi a neme, hány éves stb.) megpróbáljuk feltérképezni azt a személyt, aki letöltötte az alkalmazást. Ezt követi majd egy pár kérdésből álló állapotfelmérés, amelynek során nagyjából be tudjuk azonosítani, hogy a programot letöltő melyik fiókba kerüljön. Úgy tudom elképzelni, hogy minden egyes fiókban lesz majd egy-egy mozgásprogram. A tervek szerint az alkalmazás visszajelzéseket küld a telefonon keresztül a letöltőnek, hogy neki akkor per pillanat milyen mozgásra lenne szüksége. Például vegyünk egy 40-50 éves átlagembert, aki nem nagyon sportol. Neki nyilván nem ajánlhatja eleinte az applikáció azt, hogy emeljen súlyt, vagy fusson le egy maratont. Ő valószínűleg sétával fogja kezdeni, majd szépen lassan emelkedni fog a terhelés intenzitása.

– A gyakorlatban hogy fog ez kinézni? Jelez az applikáció 12:05-kor, hogy menjek, sétáljak egyet a munkahelyi folyosón?
– Leegyszerűsítve, de valahogy így fog működni. A programba szeretnénk egy olyan szerkezetet beépíteni, ami a mozgás mennyiségét és intenzitását is jelezni tudja. Ilyen jellegű programok már vannak. A fitneszapplikációk már mérik a megtett távolságot és az elégetett kalóriát. Ahhoz, hogy megfelelő visszajelzést kapjon a letöltő, ilyet muszáj majd a mi alkalmazásunkba is beépíteni. Van egy távlati elképzelésünk is, mégpedig az, hogy ezt az egészségüggyel valamilyen módon össze kellene kötni. Mintha lenne az orvosnál a betegnek egy kartonja, ahová befutnak az applikációból vett adatok, így látná az orvos a beteg fizikai aktivitását is. A személyiségi jogok védelme és a rendelkezésre álló keret miatt még nem tudom, hogy miként valósítható meg ez.

– Létezik már egy sereg fitneszalkalmazás. Miért egyedülálló az önök ötlete?
– Ilyen kombinációban ez még nem létezik, magyarul semmiképpen sem, külföldön pedig egy-egy betegségre szoktak applikációt készíteni. A kínaiak például most fejlesztenek egy depresszióra szóló alkalmazást.

– A magyar lakosság 77 százaléka inaktív, miből gondolja, hogy ezt a rengeteg embert rá lehet venni egy telefonos alkalmazással a sportra?
– Nyilván ez csak egy eszköz a sok közül. Azt látom az elmúlt évek változásában, hogy már most érzékelhető a kormány erőfeszítése ezen a területen. Hogy csak egyetlen számot mondjak, jelenleg – a 2013-as adatok szerint – 9 százalékkal csökkent a fizikailag inaktívak száma az elmúlt négy-öt évben. Az ön által említett 77 százalék 2009-es adat. Ilyen csökkenést Európában jelenleg egyetlen ország sem tud felmutatni. Sőt vannak olyan országok, ahol rohamosan növekszik az inaktívak aránya. Azt gondolom, hogy jó úton járunk, ez az applikáció a véleményem szerint segítség, mankó lehet a korábbi intézkedések mellett. Az alkalmazás beilleszkedik abba az irányba, amelyet a kormány jelenleg támogat.

– Melyik korosztály az alkalmazás célcsoportja? Ön szerint hány éves korukig használnak egy ilyen applikációt az idősebbek?
– A fiatalok abszolút vevők az ilyen típusú dolgokra, az igazi korosztály azonban a 30-50 évesek, ők azok, akik a felmérések szerint ezeket az applikációkat használják. A tapasztalatok szerint az idősebbek is bele-belekóstolnak ezekbe az alkalmazásokba, de nem vagyok benne biztos, hogy ők lesznek a célközönség. Ma már sajnos ott tartunk, hogy az 50 év feletti korosztály az egészségügyben megjelenik, őket már nem feltétlen tudjuk az ilyen típusú technikai megoldásokkal motiválni. Az alkalmazásnak egyébként is a megelőzés lenne a célja.

– Az applikációk 70 százalékát a telepítés után azonnal törlik a tapasztalatok szerint. Milyen ötleteket építenek bele a programba, hogy ez ne így történjen?
– Ez azon fog múlni, hogy mennyire találják hasznosnak az alkalmazást a letöltők, hogy megkapják-e azt a funkciót, amit elvárnak tőle. Ilyen szempontból lutri, ezt még át kell gondolnunk, és pontosítanunk kell majd a programozócéggel. Valószínűleg erre ők tudnak jó ötleteket adni, mi pedig biztosítjuk az alkalmazás tudományos hátterét. De mindenképpen el fogunk gondolkozni azon, hogy mivel tudjuk még jobbá tenni a programot.

– Honnan szerzik a mozgásprogramokat, ezek mennyire tudományos hátterűek? Milyen forrásból dolgoznak?
– Az egészségtudományi karon uniós pályázat keretén belül képzésfejlesztést hajtunk végre. Próbáljuk a képzéseinket mindig a legújabb trendeknek megfelelően alakítani. Tudományos vonalon is vannak olyan fejlesztések, fejlődések, amelyeket be kell emelni az oktatásba. A képzésfejlesztés keretén belül különböző elektronikus szakkönyveket írunk, ezen szakkönyvek egyike a népegészségügyi betegségek mozgásprogramja, ezekből tudjuk majd az alkalmazás anyagait összeszedni. A kollégáim megnézték azokat a legújabb eredményeket, amelyek jól használhatók, klinikailag teszteltek, és ezeket összeszedtük egy tudományos munkába. Ezek fogják majd az alapját jelenteni az applikációban megjelenő mozgásprogramoknak.

– Mikor tölthetjük le leghamarabb?
– Fél év, mire véleményem szerint be tudjuk mutatni a demóverziót. Nyilván az első használható programnak még lesznek gyermekbetegségei, azt majd tovább kell fejleszteni, de az alapverziót fél éven belül szeretnénk bemutatni.