A Törökországban lévő Epheszosz (mai nevén Efes) az ókor egyik legjelentősebb városa volt, és itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, az Artemisz-templom is. A templom maradványainak egyik rétegéből került napvilágra a szobor, amelynek felsőteste és feje nőalakra utal.
A szobrot egy a görög ereklyék esetében ritka anyagból, vízilófogból faragták. Magán viseli az úgynevezett dédelikus stílus nyomait, amely az időszámítás előtti VII. században Kréta szigetéről indulva terjedt el a mai Nyugat-Törökország partjainál.
A szárnyakat viselő kétoldalú alak isteni lényt, Artemiszt, az állatok úrnőjét (potnia theront) ábrázolja a régészek szerint. Más ásatásokról származó leletekből a szakértők arra következtetnek, hogy a figura mindkét kezében egy vadállatot tartott, ez fejezte ki a természet feletti hatalmát.
A lelet azért is nagy jelentőségű, mert ez az első potnia theron-szobor, amely előkerült a szentélyből – mondta el Sabine Ladstätter, az ÖAI igazgatója, az epheszoszi ásatás vezetője.
„Ez megmutatja, hogyan képzelték az időszámítás előtti VII. és VI. században élt emberek az epheszoszi Artemiszt. A híres többmellű ábrázolás ugyanis csak a hellenisztikus korból, a i. e. II. századból származik” – fejtette ki a szakértő.
Epheszosz az időszámítás előtti III. századtól egészen a középkor közepén történt hanyatlásáig virágzó település volt. A régészek az ÖAI vezetésével 1895 óta végeznek a város romjain ásatásokat, amelyek során felfedezték az úgynevezett függő házakat és a több száz antik falfestményt. A nagy régészeti projektben évente húsz ország mintegy 250 tudósa vesz részt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!