A Cambridge-i Egyetem kutatói ugyan elismerték, hogy a személyiség ennél összetettebb dolog, ám eredményeik alapján a számítógép jobban oldotta meg a feladatot, mint az ember.
A Cambridge-i és a Stanfordi Egyetem kutatói már korábban megállapították, hogy a Facebookon kattintott „tetszikekből” egy sor személyes információt lehet nyerni többek között a szexuális irányultságról vagy a politikai nézetekről. Új tanulmányukban egy lépéssel tovább mentek, és összevetették azt, hogy vajon a gép vagy az ember ítéli-e meg jobban a személyiséget.
Youyou Wu és kollégái 70 520 facebookozó önkéntes adatait futtatták át a programjukon, amely a tetszik-kattintásokat öt fő személyiségvonással kötötte össze, ezek a kedvesség, a lelkiismeretesség, a kifelé fordulás, az idegesség és a nyitottság voltak.
A résztvevők kitöltöttek egy kérdőívet a saját személyiségükről, majd megkérték kollégáikat, barátaikat és családjukat, hogy jellemezzék a résztvevőt egy másik kérdőív kitöltésével. A kutatók összehasonlították az eredményeket, hogy lássák, sikerült-e a programnak felvázolnia a résztvevő saját készítésű jellemrajzát.
Ha elég „tetszik” állt rendelkezésére, a program jobban megközelítette a teszt alapján összeállított személyiségképet, mint a résztvevő legközelebbi ismerősei. Ha csak tíz „tetszikje” volt, a gép a személyiség megítélésében túlszárnyalta a munkatársat. Ha már 70 „tetszikkel” dolgozhatott, ügyesebb volt, mint egy barát vagy lakótárs. 150 tetszik elemzésével a családtagokat győzte le, a partnert nem. Háromszáz tetszik adatai kellettek ahhoz, hogy a gép ugyanolyan jól, vagy jobban teljesítsen, mint a résztvevő partnere.
Az átlagos Facebook-használónak nagyjából 227 tetsziket tartalmaz az adatlapja – mondta Wu, a Facebook gyakornoka és a Cambridge-i Egyetem PhD-hallgatója.
„Meglepő volt az eredmény, mert az emberek általában jól ítélik meg a személyiséget. Azt gondolnánk ösztönösen, hogy a hozzánk közel állók jól ismernek bennünket, így még inkább megdöbbent, hogy ebben a játékban a gép legyőzi az embert” – mondta Wu.
„A barátok és kollégák csak bizonyos helyzetekben látnak bennünket, tehát kevesebb az információjuk. Sok időt töltünk a gép előtt, így a számítógépek rengeteg fontos információnkhoz jutnak hozzá, memóriájuk hatalmas, az értékelést szisztematikusan, módszeresen végzik, míg az ember elfogult lehet” – magyarázta Wu.
