A korábbiakkal teljes összhangban idén is Las Vegasba települnek ki a gyártók, számukat tekintve több ezren vannak. Látogatókból sincs kevés, egy-egy CES-re több százezren látogatnak ki, ez is mutatja, hogy mégis milyen horderejű konferenciáról és kiállításról beszélünk – írja az Androbit.
Tavaly a hajlított és 4K felbontású televíziók, illetve a viselhető eszközök tették ki a bemutatott eszközök legnagyobb részét. Az előzetes várakozások szerint idén még a 4K-nál is nagyobb felbontású tévék, a felhasználók életét alapjaiban megkönnyítő hardveres rendszerek változása, a dolgok internete, továbbá az automatizált autók kerülnek a reflektorfénybe. Érdekes CES előtt állunk, az egyszer biztos. A következőkben sorra vesszük, hogy vajon mire számíthatunk az említett kategóriákon belül.
Még 2014. júniusban számoltunk be arról, hogy az év második felében megindulhat a Quantum Dot kijelzők tömeggyártása, és akkor 2015-ös fogyasztói startra tippeltünk. Nos, igazunk lett, ugyanis többek között az LG már félig-meddig be is mutatta első ilyen technológiával szerelt televízióját, a Quantum Dot technológiával működő 4K Ultra HD TV-t, amelyről mi is írtunk. Mostanra bizonyára sokakban felmerült a kérdés: miért olyan jó a kvantumpontos panel?
Nos, jelen pillanatban az AMOLED a kijelzők királya, ugyanis rendkívüli és helyesen megjelenített színek, illetve hatalmas fényerő jellemzik, viszont az előállítása a többi megoldásnál jelentősen többe kerül. Emiatt üdvözölte ujjongva a szakma a Quantum Dotot, ugyanis még az AMOLED-nél is nagyobb fényerőt, erősebb színeket kapunk, és nem utolsó sorban az előállítási ár is alacsonyabb, vagyis nagyobb nyereséget tehetnek zsebre a cégek, ha technológiát váltanak.
A viselhető eszközök eddigi létrehozói után olyan cégek is beszállnak ebbe az éppen kialakuló üzletágba, amelyek eddig teljesen más szegmensben tevékenykedtek, vagy éppen közük sem volt a technológiai iparhoz. Előbbi csoportba tartozik például az Intel, ők a meglévő termékeiket próbálják olyan attraktív funkciókkal felruházni, amelyek versenyképessé teszik azokat olyan vállalatok termékeivel szemben, mint például a Qualcomm vagy az ARM.
A második kategóriába a techpiacra betörni próbáló divatmárkákat kell sorolni. Az Adidas, a New Balance és a L’Oréal mindig is erősen támaszkodott a fejlődő technikára, amikor a termékeit fejlesztette, de nagyon úgy tűnik, hogy ennyire még sosem kerültek közel a tűzhöz. Az Adidas célja, hogy minden egyes lépésével a fittségre való törekvést erősítse meg a vásárlóiban, ennek része a MiCoach és a modern sportruházat is, amelyet mindenféle menő jelzőkkel lehet illetni.
2014-ben a két operációs rendszer betöltésére alkalmas rendszerrel sokkolt az Intel, 2015-re – rengeteg halogatás után – viszont végre elkészült az ötödik generációs Core Broadwell processzorcsalád. A platform két olyan változtatással érkezik, ami komoly kihatással lesz a végfelhasználókra, és abszolút alkalmazkodik a jelenlegi iparági trendekhez. A Broadwell egyrészt nagyjából 30 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, másrészt az elődökhöz viszonyítva drasztikus mértékben kisebb.
Ezenkívül a CES 2015 lesz az az esemény, ahol a nemrég debütált Core M termékcsalád tagjait sokkal több végfelhasználói eszközben is viszontláthatjuk. A Core M tagjainak sajátossága, hogy a fogyasztásuk nagyon alacsony, nagyjából a Core i processzorok „u” betűvel jelölt megoldásaival állnak egy szinten. Természetesen a méretet is sikerült tovább redukálni, és ami még fontosabb: végre teljesen kihagyható az aktív hűtés, vagyis nem fog zörögni a táblagépünk.
A Nokia első poszt-Microsoft táblagépe egy különösen jól sikerült eszköz, de a lenyűgöző ár/érték arányon kívül még egy olyan tulajdonsága van, ami miatt az egyszeri nézelődőnek is megakadhat rajta a szeme: a világon a Nokia N1 az első olyan androidos tablet, ami az Apple Lightninghoz hasonlóan mindkét irányban bedugható csatlakozót kapott. Mi már nagyon régóta várunk az USB Type-C-re, egyedül az átállás lesz hosszas és fájdalmas, de utána egyszerűbb lesz az életünk.
Miután már szinte mindenből lehet okos-, vagy kapcsolt, esetleg csak valamilyen adatkommunikációs megoldással ellátott verziót vásárolni, már csupán egyetlen, de annál fontosabb funkció hiányzik: a különböző gyártók termékei sajnálatos módon az esetek legkisebb hányadában képesek egymással kommunikálni, így viszont rendkívül nehéz egy okosotthon kivitelezése, hiszen egy cég még nem volt képes minden egyes szegmenst lefedni a termékpalettájával.
A nagy gyártók is felismerték ezt a problémát, a Google minden bizonnyal részben ezért vásárolta fel a Nestet, az Apple az iOS 8-cal együtt bemutatta a HomeKitet, az Intel pedig tavaly decemberben egy IoT Platform névre keresztelt megoldást indított el.
A 20. század második felében az emberiség részéről hatalmas vágy volt, hogy a kocsik automaták legyenek, adott esetben még repülni is tudjanak. Visszatekintve az látszódik, hogy egyáltalán nem ebbe az irányba fejlődött a technológia, mostanra viszont eljutottunk az önvezető autók korának első fejezetébe: a fejlesztés nagy léptekben halad, elég csak megemlíteni az Apple CarPlay vagy az Android Auto megoldásokat, de az LG–Mercedes összeborulás is jó jel.
Nagyon úgy néz ki, hogy idén is a Mobile World Congress lesz az okostelefon-rajongók kedvenc eseménye, ugyanis Las Vegasban eddig biztosan csak két nagynevű gyártó fog jelentősebb okosmobilt leleplezni. Az LG a hajlított G Flex 2-vel, a Sony pedig az Xperia Z4-gyel próbál majd meg hódítani. A kisebb gyártók viszont nem tétlenkednek, a YotaPhone 2 és a Japánban készülő, átlátszó készülékházban csücsülő Fx0 Firefox telefon is tiszteletét teszi a Consumer Electronics Show-n.
Hasonló írások olvashatók az Androbit oldalain.
