Demencia ellen állítanák a csatasorba az ismert gyógyszert

Fájdalomcsillapítóként kezdte pályafutását, ma már egyre több betegség ellen bizonyult alkalmasnak.

A melbourne-i Monash Egyetem tudósai az orvosi kutatásokat támogató amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) megbízásából vizsgálják a gyógyszer demencia elleni hatékonyságát. A demencia világszerte az egyik legsúlyosabb időskori egészségügyi probléma: a kognitív gondolkodás, funkciók és a memória hanyatlását okozza.

Az ausztrál média hétfőn számolt be arról, hogy az ausztráliai egyetemen ötven millió dollárból (csaknem 11 milliárd forint) finanszírozott kísérlet indult Aszpirin az időskori események csökkentésében (Aspree) elnevezéssel. A tanulmány elkészítésébe egy amerikai orvosi kutatóintézet, a minneapolisi Berman Klinikai és Következményvizsgálati Központ is bekapcsolódik. A vizsgálatba több mint 19 ezer ausztrál pácienst vonnak be.

Az aszpirin hatóanyaga, az acetilszalicilsav meggátolja a vérben úszó vérlemezkék, vagyis trombociták összetapadását, így késlelteti a véralvadást, és csökkenti a vérrögök kialakulását, ezzel a szívinfarktus és szélütés kialakulásának kockázatát. Az acetilszalicilsavnak – az eredetileg a fűzfa kérgében megtalálható vegyület, a szalicin származékának – emellett gyulladásgátló hatása is ismert.

Szingapúri kutatók korábban megállapították, hogy a legalább hetente néhány alkalommal aszpirint szedő nőknél kisebb valószínűséggel alakult ki tüdőrák, akár dohányoztak, akár nem. A Lung Cancer című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz ezernél több ázsiai nő adatait elemezték a Szingapúri Nemzeti Egyetem munkatársai. Korábbi vizsgálatok is utaltak már arra, hogy az aszpirin rendszeres szedése mellett kisebb eséllyel alakulnak ki bizonyos ráktípusok, például a vastagbél-, a prosztata- vagy a nyelőcsőrák.

A bőrrák két típusánál is azt tapasztalták, hogy kisebb valószínűséggel bukkantak fel azoknál az embereknél, akik gyakran szedtek ibuprofent, aszpirint vagy más, nem szteroid gyulladáscsökkentő szert. A kockázatcsökkenés mértéke függött a szedés időtartamától és a dózis nagyságától – írták a kutatók a Cancer című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

A tizenhét országban hetven kórház és 5065 koszorúér-áthidaló műtéten átesett beteg bevonásával készült vizsgálat kimutatta, hogy azoknál, akik a műtétet követően 48 órán belül aszpirinalapú kezelésben részesültek, 1,3 százalékos volt a halálozási arány, míg azoknál a betegeknél, akik nem kaptak aszpirint, ez a mutatószám 4 százalék volt.

Az aszpirin ősét 1300 évvel ezelőtt is használták: fűzfakéregből kivont szalicilsav maradványait fedezték fel a Colorado államban előkerült edénytöredéken – a 7. századi lelet a legkorábbi bizonyíték arra, hogy Észak-Amerika őslakossága gyógyászati célból alkalmazta a modern kori gyógyszer előfutárának is tekinthető vegyületet.