A Dán Vakok és Gyengénlátók Oktatási Központjának kezdeményezésére elindult RoboBraille egy egyszerűen kezelhető e-mail és webalapú szolgáltatás, amely automatikusan képes percek alatt dokumentumokat átalakítani olyan formátumokra, amelyeket a látássérült és olvasási nehézségekkel küzdő felhasználók is használni tudnak.
A www.robobraille.org oldalról magyar nyelven is elérhető szolgáltatás célja, hogy támogassa és ösztönözze a fogyatékossággal élő felhasználók önállóságát az oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon.
A RoboBraille szolgáltatáson 2004-ben kezdték el dolgozni, azóta egyre több európai nyelven is elérhető, és eddig már több százezren használták. A magyar nyelvű szolgáltatás fejlesztésében részt vett az Informatika a látássérültekért alapítvány. A szolgáltatás fejlesztése még nem ért véget, a fejlesztők számítanak a felhasználók visszajelzéseire.
A konferencián Tanja Stevns, a RoboBraille-projekt nemzetközi koordinátora és Lars Christensen, a RoboBraille International igazgatója ismertette a szolgáltatást. Tájékoztatásuk szerint a felhasználók a weboldalra tölthetik fel a más formátumba átalakítandó dokumentumot, majd a nyelv beállítása után meg kell jelölniük, milyen más formátumban, például e-könyvben vagy nyomtatható Braille-formátumban szeretnék azt – e-mailben – visszakapni.
Lehetőség van arra is, hogy a megadott fájlt vagy begépelt szöveget mp3, azaz hangformátumban kérje a felhasználó; ebben az esetben beállítható a szövegbeolvasás gyorsasága valamint az is, férfi vagy női hangon legyen hallható a szöveg.
A konferencián elhangzott, az ELTE valamennyi szakán tanul látássérült hallgató, jelenleg csak ebben a felsőoktatási intézményben félszázan tanulnak. A felszólalók arra is felhívták a figyelmet, hogy a szolgáltatás a diszlexiások, ahogy fogalmaztak, szóvakságban élők számára is nagy lehetőség.
A szolgáltatás elindítását üdvözölte Szekeres Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériumának fogyatékosügyi megbízottja és Szőke László, a Nemzeti Fogyatékosügyi Tanács titkára is. Szekeres Pál felidézte, hogy a korábbi évtizedekben – az Magyarország uniós csatlakozása előtt – milyen komoly nehézséget jelentett a fogyatékossággal élőknek az, hogy a felsőoktatásban tanuljanak, vagy már az is, hogy fizikailag egyáltalán bejussanak egy egyetemi épület emeleti termeibe.
A most bemutatott szolgáltatást európai jelentőségűnek nevezte és arra is felhívta a figyelmet, hogy az nemcsak tágasabbá teszi a világot a gyengénlátók számára, de a társadalmi közeget is befogadóbbá alakítja.
