A szóban forgó állatoknak a szokásos hét helyett csak hat nyakcsigolyájuk van, a borjaknak ezenfelül rövidebbre nő a farkuk, van, amelyik bicegve jár, más egyedek állni sem tudnak – számoltak be a rostocki Leibnitz Haszonállat-biológiai Intézet (FBN) kutatói a Genetics című szaklapban.
Az állatok megbetegedéséről a tenyésztők tájékoztatták az orvosokat. A hannoveri Állatorvosi Egyetem és az FBN tudósai Christa Kühn vezetésével végül megtalálták, milyen génhiba áll a betegség hátterében. Ahhoz, hogy azonosítsák a hibás helyet, kizárásos alapon mintegy hárommilliárd genetikai elemet kellett megvizsgálniuk. Az evolúcióban az emlősöknek – így az embernek is – hét nyakcsigolyájuk alakult ki körülbelül 200 millió évvel ezelőtt.
„A mutációk igen gyakoriak, ennél az egy változatnál azonban az a különleges, hogy erősen védett génterületen lépett fel, csökkent nyakcsigolya-számmal még sosem találkoztunk” – magyarázta Christa Kühn. A kutatók körülbelül 100 állatot vizsgáltak meg, közülük 45-en hordozták a génhibát. Egyértelműen megtalálták azt is, melyik volt az első tehén, amelyiknél a mutáció jelentkezett, az összes többi beteg állat az ő leszármazottja volt – mondta a kutató. A gazdák kivették a tenyésztésből a mutációt hordozó egyedeket.
