Megvan az örökletes szívbetegség felelőse

A minden 250. embert érintő dcm a szív izmainak olyan betegsége, amely a kamrák tágulatával jár.

kn
2015. 01. 18. 15:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Londoni Birodalmi Főiskola kutatóinak tanulmánya a Science Translational Medicine nevű orvosi lapban látott napvilágot. A minden 250. embert érintő dcm a szív izmainak olyan betegsége, amely a kamrák tágulatával jár. Ennek következtében a szerv nem képes elegendő vért pumpálni, amely végső soron szívelégtelenséghez vezet. A betegség leggyakoribb okozói az esetek negyedéért felelős génmutációk, amelyek a titin izomfehérje szálainak rövidüléséhez vezetnek. Emellett a kórt okozhatja előrehaladott koszorúér-betegség, vírusos fertőzést követő heveny szívizomgyulladás, bakteriális fertőzés, diabétesz és pajzsmirigy-betegség.

A kutatók Stuart Cook professzor irányításával 5267 betegnél és egészséges önkéntesnél végezték el a titin kódolásáért felelős gén szekvenálását, hogy kiderítsék, mely mutációk okozzák a dilatatív kardiomiopátiát. Az érintett gén ugyanis igen gyakran csonkolódik, ilyen jellegű elváltozás minden ötvenedik embernél fordul elő, ám a mutációk többsége nem vezet betegséghez, emiatt nehéz kifejleszteni pontos genetikai tesztet.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a dcm-et okozó mutációk a génszekvencia „távoli végén” alakulnak ki, míg az egészséges személyeknél ezek az elváltozások olyan területeket érintettek, amelyek nem vesznek részt a titin végső kialakításában, így az izomrostok rugalmasságáért felelős fehérje működőképes marad.

„Vizsgálataink során tisztáztuk a dilatatív kardiomiopátia kialakulásának genetikai és molekuláris alapjait, a kapott információ birtokában szűrhetjük a betegek hozzátartozóit, azonosíthatjuk a veszélyeztetett egyéneket, és a kórfolyamat korai stádiumában megkezdhetjük a kezelésüket” – emelte ki Stuart Cook.

Jeremy Pearson, a Brit Szívalapítvány orvos igazgatója rendkívül értékesnek nevezte a vizsgálat eredményeit a betegség megelőzése, diagnosztikája és terápiája szempontjából. „A kutatás meghatározta a titin előállításáért felelős génben előforduló mutációkat, és elkülönítette az ártalmatlan elváltozásokat a kitágulásos szívizom-elfajulást eredményező génkárosodásoktól” – mutatott rá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.