Zseniális növény veri át a hangyákat

Természetesen a növény emberi értelemben nem okos, vagyis nem tud tervet kieszelni. Vagy mégis?

kn
2015. 01. 19. 0:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kutatók megvizsgáltak az ázsiai húsevő növényfajt, a kancsókát (Nepenthes rafflesiana), amely nevét a rovarcsapdául szolgáló kancsóalakú leveleiről kapta – írták a Bristoli Egyetem kutatói a Proceedings B tudományos lapban.

Amikor a levelek széle nedvessé válik, akkor rendkívül síkos lesz, és az arra sétáló hangyák a húsevő növény áldozatául esnek. Forró nyári időben a levelek felülete kiszárad, ilyenkor biztonságban látogathatnak oda a hangyák.

Az egyes hangyaegyedek felderítőként szolgálják a kolóniát: felfedezik a növényt, és édes nektárt gyűjtenek a kelepcéül szolgáló kelyhekből. Visszatérve tőlük tudja meg a boly, hogy hol a táplálék forrása.

Ezután több hangya tér vissza a növény leveleire, ezek csapdába sétálnak, mert közben a növény csúszóssá tette a kelepcét, ahonnan nincs menekvés. Tehát azzal, hogy a magányos felderítőket szabadon engedi a növény, a végén még több zsákmányt csal a csapdájába.

A levelek csúszósságát úgy irányítja a növény, hogy cukros nektárt választ ki a levelek felszínén, amely már kisebb nedvességtartalom mellett is síkos lesz. Ez hozza működésbe a csapdát délutánonként, amikor sok nappali rovar még mindig aktív.

„Természetesen a növény emberi értelemben nem okos, vagyis nem tud tervet kieszelni. A természetes kiválasztódás azonban könyörtelen, és csak a sikeres stratégiákat díjazza” – mondta Ulrika Bauer, a Bristoli Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

A világon mintegy hatszáz húsevő növényfajt ismernek, ezek általában tápanyagban szegény területen nőnek, ezért csalnak kelepcébe állatokat és fogyasztják el őket. A legtöbb faj rovarokra vadászik, néhányan kicsi emlősökre, melyeknek ürüléke is táplálékul szolgálhat.

„Úgy is tűnhet, mintha fegyverkezési verseny folyna a nektárrablók és az életveszélyes ragadozók között, noha akár a kölcsönös előnyök bonyolult esetéről is beszélhetnénk. Amíg ugyanis a nektárból nyert energia több, mint a dolgozó hangyák jelentette veszteség, addig a hangyakolóniának haszna származik a növényből, ahogy a növénynek is a hangyákból” – következtetett a kutató.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.