160 millió éves fosszíliák mesélnek a múltról

A korai emlősök számtalan különböző környezeti tényezőhöz tudtak alkalmazkodni.

tt
2015. 02. 17. 19:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A pekingi Természetrajzi Múzeum és a Chicagói Egyetem kutatói szerint a leletek bizonyítják, hogy az emlősök már fejlődésük korai szakaszában is számtalan különböző környezeti tényezőhöz tudtak alkalmazkodni. Kína Belső-Mongólia részén találtak 2011-ben az Agilodocodon scansorius elnevezésű állatfaj maradványaira, amely a világ ma ismert legősibb, fán élő emlősfaja volt. Az állatfaj a fára mászáshoz kifejlesztett karmokkal, és a fanedvek kinyerésére alkalmas fogazattal rendelkezett, testsúlya alig 40 gramm volt.

A másik faj a Docofossor brachydactylus, amelynek maradványaira az észak-kínai Hopej tartományban találtak rá 2012-ben. Az állat a ma ismert legkorábbi földalatti emlős, amely több adottságában – így a lapátszerű mancsaiban – is meglepően hasonlít a mai afrikai aranyvakondfélékre. Az állat mindössze 9 centiméter hosszú és 17 gramm súlyú lehetett.

A két faj a kihalt docodonta emlősök rendjéhez tartozott, és olyan megkülönböztető csontvázjellemzőkkel is rendelkeztek, amelyek emlékeztetnek a ma élő emlősökben található gének által alakított fejlődési mintákra. A tudósok ebből arra következtetnek, hogy ezek a örökléstani minták a modern emlősök előtt is elterjedtek voltak. „Tudjuk, hogy a modern emlősök rendkívül sokfélék, azonban az ismeretlen volt mind ez idáig, hogy a korai emlősök is hasonló sokszínűséget tudtak kialakítani” – mondta el Zhe-Xi Luo, a Chicagói Egyetem tanára, a két tanulmány szerzőinek egyike. Hozzátette: az új leletek segítettek bizonyítani, hogy a dinoszauruszok nem dominálták olyan mértékben a földtörténeti másodkort, mint ahogy azt eddig gondolták.

Korábban tudományos berkekben úgy tartották, a dinoszauruszok uralta korban a korlátozott lehetőségek miatt az emlősök körében nem alakult ki nagymértékű sokféleség, azonban az elmúlt években feltárt jelentős mennyiségű lelet – köztük a Luo és kollégái által 2006-ban leírt korai úszó és halevő Castorocauda elnevezésű emlősfaj – megkérdőjelezték ezt az álláspontot. „A korai emlősök ugyanolyan sokszínűek voltak a táplálkozás és a helyváltoztatás módja terén, mint a modern emlősök. A mai emlősök sikerének alapjai már nagyon régen le lettek fektetve” – hangsúlyozta Luo.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.