Egy brit és ausztrál szakemberekből álló kutatócsoport a világon elsőként térképezte fel részletesen a nagyjából három millió évvel ezelőtti késő pliocén korszak légköri szén-dioxid-koncentrációjának változásait. Akkoriban az atmoszferikus hőmérséklet pár Celsius-fokkal haladta meg a jelenlegit. A kutatók annak felbecsülésére használták az új adatokat, hogy a jelenlegi éghajlat miként fog reagálni a növekvő szén-dioxid-szintre.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetemen (ANU) dolgozó Eelco Rohling, a tanulmány társszerzője szerint az eredmények igazolják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) egy melegebb világra vonatkozó előrejelzéseit és több méternyi tengerszint-emelkedést jeleznek. „Több adatra volt szükségünk a melegebb periódusokra vonatkozóan, és most végre megkaptuk őket” – magyarázta a szakember.
Rohling szerint „a pliocénhoz hasonló éghajlat felé közelítünk, ami nagyjából 2,5–3 Celsius-fokos melegedést jelent. Az aggasztó részlet az, hogy a pliocén kori tengerszint legalább kilenc méterrel volt magasabb a jelenleginél, ahogy az korábbi tanulmányokból már kiderült. A mostani vizsgálat szerint a modern kori éghajlat ugyanolyan érzékeny a légköri szén-dioxid-változásra, mint a pliocén kori volt. Ezért a jégtakarók visszahúzódása és a tengerszint-emelkedés várhatóan a jelenlegi ütemben fog folytatódni a következő évszázadokban”.
A pliocénben nagyjából 350-400 ppm (milliomod térfogatrész) volt a szén-dioxid légköri koncentrációja, hasonlóan az elmúlt években tapasztalt értékhez. A kutatócsoport az óceánfenéken lévő mikrofosszíliák bórszintjének tanulmányozása révén tudta részletesen leírni a pliocén kori szén-dioxid-ingadozásokat. Az óceán savasságának változása ugyanis befolyásolja a különböző tengeri organizmusok mészvázában felhalmozódó bór izotópok arányát.
A tanulmány másik vezető kutatója, a Southampton Egyetemen dolgozó Gavin Foster szerint a bolygó jelenleg még alkalmazkodik az emberi tevékenység okozta gyors ütemű szén-dioxid-növekedéshez.
„Ez egy évszázadokon keresztül tartó játék, amely nem fog leállni 2100-ban” – mondta Rohling, hozzátéve, hogy a Földnek akár 200-300 ezer évébe is telhet, hogy „feltakarítsa az általunk kibocsátott szenet”.
