Prof. dr. Temesvári Erzsébet, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika egyetemi tanára szerint nem szerencsés kozmetikumok tucatját – sminklemosót, arclemosót, testápolót, nappali krémet, éjszakai krémet stb. – folyamatosan használni, különösképp valamilyen tünettel bíró bőrre, mert ezzel komoly veszélyeknek tehetjük ki. A szakértőt a kemikáliák és a natúr kozmetikumok okozta súlyos allergiákról és mellékhatásokról kérdeztük.
– A biokozmetikumok általában nem tartalmaznak mesterséges adalékanyagot, egészségre káros tartósítószert, de gyakran épp a sok természetes olajra vagy növényre allergiás valaki. Milyen hatásaik lehetnek a természetes kozmetikumoknak?
– Mellékhatásoktól egyik sem mentes, sem a szintetikus, sem a természetes. Ha a bio- vagy természetes kozmetikumokról beszélünk – amelyek gyógynövényekből, növényi anyagokból állnak –, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezeknek is lehet allergizáló hatásuk, nem is kicsi. Az utóbbi időben ismét reneszánszát élik ezek a zöld, természetes kozmetikumok, ami kapcsán a mellékhatások is előtérbe kerültek. Szinte mindegyik összetevőre lehet allergiás reakció, mert ami hat, az mellékhat is, ugyanúgy tudják irritálni és allergizálni a szervezetet. Valamikor a gyógynövényeket csak gyógyításra használták, például mint most egy antibiotikumot, ezzel szemben a mostani gyakorlat az, hogy a fogyasztók egy gyógynövénytartalmú készítménnyel naponta akár többször kenik a bőrüket, sőt akár teában megisszák vagy akár meg is eszik fűszerként a gyógynövényeket. A szervezet így sokkal gyakrabban találkozik ezekkel az aktív kémiai anyagokkal, mint korábban. Ez az a változás, amely miatt növények is allergénné válnak. A teafogyasztás során például ajaködéma, nyelvödéma, csalánkiütés is kialakulhat.
– A szintetikus kozmetikumok kevésbé allergének?
– Nem, az iménti példa itt is érvényes, annyi a különbség, hogy azokról jobban tudjuk, melyiknek milyen allergizáló hatása lehet. A szintetikusokkal kapcsolatban megvan az az előny, hogy konkrétan ismerjük, miből mennyi és milyen szabályok szerint kerül beléjük. Persze itt is megjelennek olyan anyagok, amelyekre érzékenyen reagálhat a bőr.
– Az utóbbi években például a parabéntől, az sls-től és az alumíniumsóktól is óva intettek a biokozmetikumok hívei, és a szakértők is számos anyagot minősítenek egészségre ártalmasnak. Milyen káros anyagok fedezhetők fel a szintetikus kozmetikumokban, melyekről gyakran nem is tudnak a vásárlók?
– Ma az előtérben már nem a parabén áll, az már szinte a „múlt”, persze elő fogják venni megint. Mindig jönnek új konzerváló szerek, amelyekről bár vannak toxikológiai, allergológiai vizsgálatok és a bevezetés előtt kísérletek – melyek szintén standardizáltak –, utóbb, a rendszeres használat során kiderül, hogy a mindennapi használattal allergénné válnak. Ma inkább az izotiazolinok vannak előtérben – néhány éve vezették csak be a metilizotiazolint –, pillanatnyilag vizsgálják az allergizáló hatásait, az elmúlt évben bekerült az európai allergológiai társaság tesztelősorába, és idén kezdjük mi, magyar bőrgyógyászok is rutinszerűen tesztelni. Ez teljesen friss történet, tíz-tizenkét éve még mindenki azt hitte, hogy ez gyenge allergén szer lesz, a 2000-es évek elejétől alkalmazzák, majd kiderült, hogy a mindennapi használatban mégiscsak szenzibilizál. Ezzel persze csak akkor kezdtek foglalkozni, mikor már mérhető volt a komolyabb betegszám, orvosi beszámolók is megjelentek. Ekkor indítottak országos felméréseket és fogalmaztak meg jogi válaszokat. Létezik már európai direktíva is, mely szerint nem csupán minimalizálni kellene a jelenlétét, hanem teljesen el kellene hagyni. Jelenleg előfordulhat testápolókban, samponokban, kozmetikai készítményekben. Egyedül a nedves törlőkendőkben tervezték meghagyni.
– Milyen allergiás reakciókat válthat ki ez az anyag?
– Hasonlóan az összes többihez, amely a bőrre kerül: itt is irritáció, viszketés, először pici bőrpír jelentkezik, majd hólyagok, ekcéma. Amennyiben olyan helyen alakul ki, mint a szem körüli régió vagy a száj, akkor kis dagadás, ödéma is társulhat hozzá. Az ehhez hasonló szintetikus anyagok egy részét gyakran el lehet hagyni, és amint kikerül a termékekből, szépen lecseng az egész allergiahullám, bár a betegen újabb érintkezéssel a tünet ismét megjelenhet.
– Mi a helyzet a korábban említett sls-sel, alumíniumsókkal, ezek tényleg előidézhetnek komoly károkat?
– Ezekkel kapcsolatban toxikus reakciókról beszélhetünk. A nátrium-lauril-szulfát inkább csak irritál, allergiás reakciót nem nagyon vált ki. Az alumíniumsók kapcsán is inkább toxikus reakciókról lehet beszélni, de a technológia javulásával ezeket akár el is lehet hagyni a termékek gyártása során. De más, kifejezetten káros anyagok a mai napig megjelennek kozmetikai termékekben. Néhány cikk például a hajfestékek tumorkiváltó hatásáról ír, de ezek retrospektív, visszamenőleg nézett vizsgálatok, nehéz őket aktualizálni. Ettől függetlenül a hajfestés komoly gondot okoz, mert ma már nem professzionális beavatkozás, hanem mindenki otthon végzi. Így a fönt hagyott festék ideje, a koncentráció is változó, valamint az ismétlés is sűrűbb, ezért egyre gyakrabban alakul ki festékallergia.
– Ennek milyen tünetei lehetnek?
– Nagyon erős, nedvedző ekcéma a hajas fejbőrön, illetve bedagadhat az arc húsz-harminc percen belül. Hiába szabályozza az EU, hogy mennyi lehet a koncentráció, nemrég volt egy nagy európai felmérés, ahol Spanyolországtól kezdve Dániáig a legnagyobb divergenciát mutatta a festékanyag koncentrációja a tubusokban. Akár húsz százalék is lehet, pedig ennek töredéke is elegendő lenne. Az is probléma, hogy már nagyon fiatal korban elkezdik használni a különböző festékeket.
– Milyen problémákat okozhatnak a termékekben használt illatanyagok, parfümök?
– A parfümök alapvetően megtalálhatók a legtöbb kozmetikumban, annyi a különbség, hogy nemcsak a koncentrációját, hanem a különböző parfümösszetevőket is szabályozza uniós direktíva. Alkalmanként le is tiltanak hivatalosan kozmetikumokból parfümöket. Körülbelül huszonhatféle parfüm van jelenleg jelölési kötelezettséggel. Persze kiskapuk százait lehet használni, például ha bizonyos százalék alatt van egy összetevő, akkor az már nem számít, ez technológiai csavar. Ilyenkor jelölés nélkül bevihetik szagfedőnek még olyan termékekbe is, melyek úgymond „hipoallergének”, „klinikailag teszteltek” stb. A baj az, hogy ez a minimális parfümtartalom is tud komoly allergén lenni, a mi vizsgálataink szerint a vizsgált betegek 14-20 százaléka illatérzékeny.
– Mi van akkor, ha valaki nem tudja, hogy allergiás, és éppen ezért nem is nézi az összetevőket?
– Ha egy samponra, tusfürdőre egyszer csak érzékenyen reagál a bőr, akkor első lépésként abba kell hagyni a használatát, majd el kell végeztetni az allergiateszteket. Különböző allergiát kimutató, nemzetközileg standardizált bőrtesztek léteznek; ezeket azonban csak akkor lehet elvégezni, ha már a tünetek visszafejlődtek. A vizsgálatokkal konkretizálni lehet, hogy mit kell kerülni, és mi az, ami használható a későbbiekben is. Meg kell jegyezni, hogy a bőrgyógyászok és én is már csak a mellékhatásokkal találkozunk, csak a rossz oldalát látjuk mindennek, hiszen hozzánk akkor jönnek a betegek, ha már valami problémájuk van.
– Hogyan érdemes választani a bió, a természetes kozmetikumok és a szintetikus kemikáliák között?
– Nincsenek általánosságok, ez nagyon individuális dolog. Bőrgyógyász-kozmetológust érdemes felkeresni, ha már minimális panasz van, hogy segítsen kiválasztani a megfelelő kozmetikumokat. Minél kisebb behatással és minél kevésbé agresszív anyagokat ajánlott használni a problémák elkerülése érdekében, inkább csak akkor kenjék magukat például testápolóval, ha tényleg szükség van rá. Magyarországon körülbelül húszszázalékos a pollenérzékenység; aki virágporokra, például fű, parlagfű, fekete üröm, mogyoró pollenjére érzékeny, annál kialakulhat keresztreaktivitás gyümölcsökre, zöldségekre. Akár egy paradicsom is okozhat kiütést, szájduzzadást, de ha ezek a gyümölcsök, zöldségek hatóanyaga kerül a bőrre, ugyanez várható. A pollenérzékeny betegeknek az úgynevezett természetes növényi, gyógynövényi kozmetikumok mindenképpen kerülendők. Ha ez nem áll fenn, és valaki tudja használni, használja, ebbe nem lehet beleszólni. A piacnak igénye van erre – főleg a természetes anyagok reneszánszában –, de nem szabad azt feltételezni, hogy a natúr kozmetikumok, illetve azok, melyek nem tartalmaznak konzerváló szereket, ásványi sókat, mesterséges anyagokat, nem okozhatnak problémákat. Ott is lehetnek mellékhatások, ahogy minden bőrrel érintkező anyagnál.
