Gyakoribbá váltak a városi hőhullámok

A világ különböző városainak időjárási adatait elemző kutatók szerint az 1973 és 2012 közötti időszakban jelentősen nőtt a szélsőségesen forró napokban gazdag periódusok száma, míg a hideg napoké csökkent.

tt
2015. 02. 18. 5:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy az elmúlt négy évtizedben felerősödött az ember okozta globális felmelegedés. A városi hőhullámok esetében azonban további tényezők, így a helyi klíma változékonysága, a város kialakítása és terjeszkedése, valamint a városon túli területek is közrejátszhatnak – figyelmeztetnek a szakemberek.

„Ma már a bolygó lakosságának több mint fele városi területen él” – mondta a tanulmányt vezető Vimal Mishra, a gandhinagari Indiai Műszaki Intézet professzora, hozzátéve, hogy éppen ezért nagyon fontos megérteni, hogy az éghajlat, különösen az éghajlati szélsőségek miként változnak ezeken a területeken.
A kutatók 217 olyan városra – 250 ezer főt meghaladó lakosú területre – terjesztették ki a vizsgálatukat, amelyek hiánytalan meteorológiai adatokkal rendelkeztek az 1973 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgált időszakban „statisztikailag jelentősen” nőtt a városi területeket érintő hőhullámok száma.

A legtöbb hőhullámmal kísért öt év közül négy – 2009, 2010, 2011 és 2012 – a közelmúltban volt. A vizsgált négy évtizedben a városok meteorológiai állomásainak több mint fele jelentett növekedést a szélsőségesen forró napok számában és majdnem kétharmaduk jelzett jelentős növekedést a szélsőségesen forró éjszakák számában. A legtöbb hideghullámmal kísért öt év – 1973, 1974, 1976, 1981 és 1983 – a vizsgált időszak elejére esett.

Az Environmental Research Letters című brit folyóiratban közölt tanulmány szerint 1900 és 2003 között 17-ről 388-ra nőtt a több mint egymillió főnek otthont adó városi területek száma. Egy 2008-as becslés szerint a világ népességének több mint fele városlakó, és ez az arány 2030-ra várhatóan 60 százalékra, 2050-re 70 százalékra növekszik.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) tavaly kiadott ötödik értékelő jelentésében úgy fogalmazott, hogy a hőhullámok „valószínűleg” már gyakoribbá váltak Európában, Ázsiában és Ausztráliában, ugyanakkor a szervezet nem tett különbséget a városi és nem városi területeket érintő hőhullámok között. Mint írták, „nagyon valószínű”, hogy a hőhullámok hosszabb ideig fognak tartani a jövőben és komoly hatással lesznek az egészségre, a vállalkozásokra és a várostervezésre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.