A sziklás domboldalak, folyók, homokdűnék alkotta 87 hektáros területen nyársasantilop-csordák, számos sivatagi madárfaj, zsiráfok, szarvasok és leopárdok élnek a biológiai sokszínűség jegyében. A szigeten megcsodálhatók az Arab-öböl térségének legrégebbi, az iszlám születése előtt épült keresztény kolostorainak romjai is.
A néhai Ahmed bin Szultán an-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek atyja kezdeményezésére alakították át a szigetet 1971-ben nemzeti parkká, hogy egyfajta „Noé bárkáját” hozzanak létre a kihalás veszélyeztette fajok számára – mondta el az AFP francia hírügynökségnek Marius Prinsloo, a helyi turizmusfejlesztő és beruházó vállalat egyik vezetője. Az állatok az évek múlásával elszaporodtak, számuk napjainkban mintegy 13 500. A szigeten 25 emlős- és 170 madárfaj él, közöttük számos vándormadár, amelyek csak az év bizonyos szakát töltik itt.
A szigeten él a világ egyik legnépesebb arab nyársasantilop-populációja, és a védett faj itt élő mintegy 500 egyede segítségével szaporítják a többi rezervátum populációját. A nyársas antilop az 1970-es években veszett ki a vadonból. Az Arab-félszigeten őshonos állatfajtát megtizedelte a vadászat, és mostanra már csak fogságban élnek.
A hegyi és sivatagi gazellák természetes élőhelyet találtak Szír-Beni-Jászon, zsiráfokkal és gepárdokkal élnek itt együtt. A nagymacskákat a természetes egyensúly megőrzése céljából telepítették a szigetre.
Szír-Beni-Jász sziget Abu-Dzabi emírségben található. A leggazdagabb, az államszövetség kőolajvagyonának 90 százaléka felett rendelkező emírség jelentős összegeket fordít. természetvédelemre és kulturális fejlesztésre.
