Rengeteg érdekes és új hír jelenik meg naponta a világban, melyek az egészségről, a tudományról, a technikai fejlődésről szólnak. Vannak azonban slágertémák, melyek 2-5-10 évente előkerülnek, és úgy tálalja őket a média, mintha épp most jöttek volna rá a tudósok a nagy felfedezésekre. Ez egyébként így is van, csak az érintett tudóscsoportot egyáltalán nem zavarja, hogy amit felfedeztek, vagy amire bizonyítékot találtak, azt már mások jóval régebben megtették, sőt publikálták is. Nézzünk meg néhányat ezekből a zseniális, nagy hírekből, melyek egyébként a mi oldalunkon is megjelentek.
Itt most speciel osztrák kutatókról beszélhetünk, akik valószínűleg nem hittek azoknak az eredményeknek, melyeket már a 80-as, 90-es években is közzétettek, és jól bebizonyították, hogy a dohányzás igenis káros a tüdőre.
A tüdőrákos megbetegedések mintegy 90 százaléka hozható összefüggésbe a dohányzással, és az osztrák páciensek csak körülbelül 15 százaléka gyógyul meg. A többiek várható élettartama az egyre fejlettebb orvosi módszerek ellenére a diagnózis után csupán átlagosan 16,4 hónap – derült ki a tanulmányból. Köszönjük szépen, tehát aki eddig még nem hallotta, a cigi káros az egészségre!
Ez is egy döbbenetesen új felfedezés, brit kutatóknak köszönhető, akik más aspektusból beszélnek ugyanarról, és szerintük már kitermelni sem lenne szabad az összes kőolajat. Íme egy részlet a tanulmányból: a világ kőolajtartalékainak harmadát, a földgáz felét és a szén több mint 80 százalékát nem lenne szabad felhasználni, hogy a felmelegedést korlátozni lehessen – írták a szakemberek a Nature tudományos lap aktuális számában megjelent, Mennyi fosszilis energiaforrást lehet kiaknázni? című tanulmányukban.
A szerzők szerint Kína, Oroszország és az Egyesült Államok szénkincsének legnagyobb részét, valamint több mint 260 ezer hordó közel-keleti kőolajat – ez a mennyiség Szaúd-Arábia teljes olajtartalékával egyenlő – kellene kiaknázatlanul hagyni. A Közel-Kelet gázkincsének több mint 60 százalékát sem kellene a felszínre hozni.
Hát persze, minek is hoznánk a felszínre, ha nem szabad felhasználni, különben visszafordíthatatlan lesz a globális felmelegedés. Ebben a témában azért kicsit elnézőbbek lehetünk, mert az emberiség olyan, mint egy kisgyerek, 64 ezerszer kell elmondani neki azt, hogy mit nem szabad csinálni.
Ez is egy olyan információ, ami valószínűleg mindenkit orrba vág, és arra késztet, hogy gyorsan leüljön átgondolni az életét, és elkezdjen keresgélni valami házikót vidéken. A legfrissebb adatok szerint tíz európai városlakóból akár kilenc is erősen szennyezett levegőt szív, a légszennyezés a becslések szerint az Európai Unió 28 tagállamában mintegy 430 ezer ember korai halálát okozhatja.
Az európai városok polgárai gyakran olyan levegőt lélegeznek be, amely nem felel meg az európai normáknak – olvasható a jelentésben. Szinte minden városlakó olyan szennyezésnek van kitéve, amelyet az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nem tart biztonságosnak – írta a jelentéshez kapcsolódó közlemény.
A szívbetegségek és az agyvérzés a légszennyezés okozta leggyakoribb halálokok, ezeket követik a tüdőbetegségek és a rák. „A levegő szennyezésének egészségügyi következményei jelentős gazdasági terhet jelentenek, megrövidítik az emberek életét, növelik a gyógyítási költségeket, a kiesett munkaerő miatt csökken a termelés” – fogalmazott a jelentés.
Aki 180 kilogrammot nyom, de jelenleg nincs semmi baja, az egyrészt csoda, másrészt ha mégis így van, akkor ne nyugodjon meg túlságosan, mert hamarosan lesz egy csomó gondja, amennyiben nem fogy le. Nagyjából erről szól a londoni University College kutatása, melyben 2521, 39–62 éves nőt és férfit követtek húsz éven át.
Joshua Bell, a tanulmány egyik vezető szerzője elmondta: az volt a feltevés, hogy az egészséges elhízottak tartósan megőrzik jó egészségi állapotukat, ám ez nem bizonyult igaznak: többségük mutatói hosszú távon romlottak.
Jó egészségi állapotú elhízottnak azt nevezték a kutatók, akinél a metabolikus szindróma nevű anyagcserezavarok – köztük a cukorbetegség – egyetlen kockázati tényezője sem mutatható ki.
A vizsgálatban részt vevő „egészséges elhízottak\" több mint 51 százalékának romlott az állapota húsz év alatt, miközben csak 11 százalékuk veszített a testsúlyából és vált egészségesebbé.
A „nagy\" konklúzió pedig: „Az egészséges elhízottak esetében nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázata, mint a normális testsúlyú, egészséges embereknél\" – következtetett Bell. Taps! Köszönjük szépen, hogy Londonban immár sokadik alkalommal feltalálták a spanyolviaszt, remélhetőleg jó sok pénzt költöttek erre a kutatásra!
Évtizedek óta hangoztatják az alvás fontosságát, mely mind fizikai, mind mentális állapotunkra nagyon komoly kihatással van. Az éjszakai alvás mondhatni a génjeinkben van, hiszen az ember nem lát szabad szemmel jól a sötétben, ezért már az ősember is arra rendezkedett be, hogy napnyugtakor elmenjen csicsikálni, és csak akkor keljen fel, ha ismét világos van a barlangon kívül.
Nem baj, remélhetőleg erre a vizsgálatra is elment néhány millió euró! Angol és francia kutatók kimutatták: a biológiai órával ellenkező munkaidő egy évtized alatt plusz hat évvel öregíti az agyat. A normális munkaidőhöz való visszatérés után öt év kellett az agy regenerálódásához – idézte a BBC hírportálja az Occupational and Environmental Medicine című szaklapban megjelent tanulmányt.
Ez nagyjából olyan szintű hír, mint az, hogy aki nyakon önti magát, az vizes lesz, vagy hogy a terhes nők fáradékonyabbak, mint azok, akik nem azok. Hát persze, hogy egy agresszív csimpánz, aki félrelöki szerény, elmélkedő hímtársát a nőstény feneke mögül, annak több utódja születik! Az is kiderült a megfigyelésből, hogy a nőstényeket megfélemlíti párjuk folyamatos agresszivitása. Elfogadják a hím közeledését, sőt párzásra „csábítják” az agresszort a termékeny időszakokban, ugyanakkor elkerülik a többi hímet, további bántalmazástól tartva.
A következő magvas gondolattól gyaníthatóan mindenkinek leesik az álla: „Az agresszív hímek sokkal eredményesebbek voltak a nőstények megtermékenyítésében, mint szelídebb társaik. Ez a különbség kiváltképp szignifikáns volt a közösségen belül magas státuszt kivívott hímek esetében\" – magyarázta Ian Gilby, az Arizonai Egyetem evolúciós antropológusa.
Nagyon úgy tűnik, hogy ötlethiányban szenvednek a kutatók, így a következő ajánlatot tenném a „brit tudósoknak\". Vizsgálják meg, hogy egy szőrös köldökkel rendelkező férfi élete során hány gramm köldökszöszt képes összegyűjteni, és abból mennyi kispárnát lehetne megtölteni. Ugyanezt a vizsgálatot el lehetne végezni szőr nélküli, valamint nem homorú, hanem domború köldökök esetén is. Baromság? Hát persze hogy az! De legalább egyedi
