Súlyos vízhiány fenyeget három nagyvárost

Három brazil nagyváros is a huszonnegyedik órában jár.

A legfőbb Sao Pauló-i víztározó szintje február második hetében mindössze teljes kapacitásának hat százalékán áll, miközben az esős évszak java már lecsengett – jelenti a Reuters brit hírügynökség.
Bár az illetékesek még reménykednek abban, hogy február második fele és március kiadós esőket hoz, a független előrejelzések nem hisznek az égi csodában: ezek szerint a város Cantareira nevű víztározó rendszere áprilisra teljesen kiapadhat.

Ha a helyzet nem fordul jobbra, akkor a városvezetés szerint drámai víztakarékossági intézkedésekre lehet szükség, amelyek között az is felmerült, hogy a fogyasztók csak heti két napban kapjanak vezetékes vizet. Az elnöki kabinet egy név nélkül nyilatkozó tagja azt mondta a Reutersnak, hogy Sao Paulo mellett várhatóan Brazília két másik nagy agglomerációjában, Rio de Janeiro és Belo Horizonte körzetében is hatóságilag kell majd korlátozni a vízfogyasztást. Ez összesen 40 millió embert érintene.

Eközben az emberek és vállalkozások között versenyfutás indult a maradék vízkészletekért. Cégek versenyeznek egymással a vízszállító tartálykocsik lefoglalásáért. Egyes, nagy vízhasználatú szektorokban a vállalatok kutakat fúrattak a legrosszabbra is felkészülve, a nagyobb kórházak pedig víztisztító és újrahasznosító berendezéseket telepítenek, ahogy a gazdagabb kerületek lakói is ilyen rendszerekkel és hatalmas házi víztározók kialakításával készülnek a közelgő vízhiányra. „Olyan a helyzet, mint amikor látod, hogy már csak 10 liter benzin van a tankban, és tudod, hogy nem fogsz eljutni a következő kútig” – mondta Stefan Rohr, a Ciesp nevű ipari szövetség környezetvédelmi igazgatója.

Ugyanakkor a lakosok és a kisvállalkozások döntő többsége nem engedhet meg magának ilyen kiadásokat, így számukra beláthatatlan gazdasági és közegészségügyi következményekkel járhat a vízhiány. Sao Paulóban januárban például megháromszorozódott a dengue-lázasok száma, ami szakemberek szerint arra vezethető vissza, hogy az emberek vödrökben kezdték el gyűjteni az esővizet, ez pedig odavonzotta a lázat terjesztő szúnyogokat.

A Sao Pauló-i szegénynegyedekben már most is csak a nap felében van víz, miután esténként 75 százalékkal csökkentik a víznyomást, így a dombokon fekvő favellákba nem jut el a víz. Egyes környező településeken még a karnevált is le kellett fújni a vízhiány miatt.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Brazília vízenergiából fedezi energiaszükségleteinek nagyjából háromnegyedét, így a szárazság egyúttal áramkimaradásokat is hozhat. A víz- és áramhiány okozta potenciális termeléskiesés pedig akár fél százalékkal is csökkentheti Brazília gazdasági kibocsátását 2015-ben, miközben elemzők már e nélkül is stagnálást várnak idén a korábbi években még dinamikusan növekvő országban. A helyzet súlyossága már csak azért is meglepő, mert Brazília rendelkezik a világ édesvizeinek 12 százalékával, de az ország lakóinak száma mindössze három százalékát teszi ki a Föld lakosságának. Az ország északkeleti csücskétől eltekintve általában inkább az áradások szoktak problémát jelenteni, nem pedig a szárazság.

Idén azonban az időjárás nagyot fordult. „Szörnyű év volt. A legutóbbi esős évszak szárazabb volt, mint a száraz évszak” – mondta Mauro Arce, Sao Paulo vízügyekért felelős illetékese a The Guardian című brit lapnak.

A gondok nem az év elején kezdődtek, már tavaly ősszel is fennakadásokat okozott a szárazság. Szeptemberben már 93 brazil településen kellett korlátozni a víz- és áramfogyasztást a kínálat hiánya miatt, Sao Paulóban sokszor állt a metró és szünetelt az internet-szolgáltatás is. Akkor a városi hatóságok azt mondták, felkészültek a legrosszabbra is, a helyzet azonban az elmaradó esők miatt tovább romlott.
Egyes szakemberek úgy vélik, a problémák mélyebben gyökereznek. Miközben a brazil metropolisok fékevesztetten növekednek és népesednek, folyóik egyre szennyezettebbek, nem kis mértékben a víztisztítás szinte teljes hiánya miatt. Míg a folyók ideális esetben megoldást jelentenének a vízhiányra, jelen esetben a probléma részeivé váltak.

Antonio Nobre, Brazília egyik legelismertebb klímakutatója ennél is messzebbre ment. Azt mondta a BBC brit közszolgálati médiának: bizonyítékok alapján úgy tűnik, az amazóniai esőerdő és az ország déli partvidékén fekvő atlanti erő irtása váltotta ki a szélsőséges csapadékhiányt. Szerinte a szárazság oka, hogy Sao Paulóra mintegy „elefántként ült rá” egy mozdíthatatlan meleglevegő-tömeg. Az erdők eddig nedvességet bocsátottak ki, lehűtötték a levegőt és hozzájárultak a csapadékképzéshez, de kiirtásuk után nincs, ami pótolja ezen funkcióikat.

„Ha az amazóniai erdőirtás folytatódik, Sao Paulo valószínűleg ki fog száradni. Ha nem cselekszünk azonnal, végünk van” – mondta Antonio Nobre.