Az előkerült írásos emlék értékét emeli, hogy a kiváltságlevélből ezidáig csak egyetlen példányt tartott számon a tudomány. Földnélküli János (1167–1216) angol király az akkori Canterbury érsek által megfogalmazott Magna Cartát 1215. június 15-én bocsátotta ki, hogy jogaik írásba foglalásával békét kössön a súlyos adóterheik és a királyi önkény miatt lázadozó főurakkal. Az erdőkhöz való hozzáférésről szóló kiváltságlevelet az ifjú III. Henrik adta ki 1217. november 6-án a Magna Carta kiegészítéseként, megfogalmazva benne a köznép jogait és védelmüket a főúri túlkapásokkal szemben. 1225-ben számos kisebb változást hajtottak végre rajta, és 1297-ben a Magna Cartához csatolták.
A ritka dokumentumra, amely Sandwich városának példánya, Mark Bateson könyvtáros talált rá december végén az archívumban, alig két hónappal az előtt, hogy a londoni British Libraryben a minap együtt állították ki a 800 éves Magna Carta négy fennmaradt eredeti példányát. A kenti Maidstone archívumában lévő irat ugyan súlyosan sérült és mintegy egyharmada hiányzik, ám szakértők ennek ellenére értékét legalább 10 millió fontra becsülik – olvasható a The Independent brit napilap honlapján. Nicholas Vincent, a Kelet-Angliai Egyetem professzora, aki a dokumentumot hitelesítette elmondta, az a tény, hogy Sandwich városának is volt egy saját Magna Carta példánya, további bizonyíték arra, hogy a modern alkotmány alapjának tartott jogszabálygyűjteményt jóval szélesebb körben adták ki, mint korábban hitték, és a többi példány is előkerülhet a jövőben. A világon a Magna Carta 24 fennmaradt példánya volt ismert eddig. A dokumentumot a parlamentáris demokrácia irányába tett egyik első lépésként tartja számon a történetírás.
