A „denevér-KRESZ” szabályait vizsgálták

A sajátos közlekedési rendjük segít elkerülni a társaikkal való összeütközést portyázás közben.

KR
2015. 03. 29. 20:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Marc Holderied, a Bristoli Egyetem biológiai intézetének docense rovarokra vadászó vízidenevér-párokat (Myotis daubentonii) figyelt meg a Somerset grófságbeli Barrow Gurney falu közelében, hogy kiderítse, miként kerülik el a nagy sebességgel repülő, kergetőző, tandemben forduló emlősök a „közlekedési karambolt” – olvasható a PhysOrg hírportálon és a National Geographic hírei között.

A denevérek echolokáció segítségével tájékozódnak: különböző frekvenciájú ultrahangokat bocsátanak ki, majd érzékelik, hogy azok miként verődnek vissza a környező tárgyakról, rovarokról, állatokról.

A biológusnak pontosan sikerült regisztrálnia a denevérek hívásait, ennek alapján kiszámította, hogy mely egyed mely üzeneteket vette, majd a Bristoli Egyetem két másik kutatója, Luca Giuggioli és Thomas McKetterick segítségével modellezte a bőregerek viselkedését.

Az eredmények arra világítottak rá, hogy a denevérek saját közlekedési szabályaikat követik: a parányi Myotis daubentonii egyedei az echolokációt arra használják, hogy mindig denevértársuk nyomában maradjanak, ugyanakkor elkerüljék vele az ütközést.

Amennyiben egy bőregér vezetőt választott magának, utánozni kezdi annak manővereit, s mivel szemvillanásnyi, mindössze 500 milliszekundumos (ezredmásodpercnyi) a reakcióideje, a denevérpáros mozgása gyakorlatilag teljesen szinkronban van.

Egyetlen repülés alatt is sokszor megcserélődhet a vezér és „alárendeltjének” szerepe, mivel pedig az echolokáció körkörös információt biztosít, az irányító akár a „beosztott” mögött is repülhet.

A kutatók, bár tökéletesen feltérképezték a Myotis daubentonii denevérek közlekedési manővereit, beismerik, hogy fogalmuk sincs, mire is szolgálnak a bőregerek sajátságos „KRESZ-szabályai”.

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a páros második tagja begyűjti azokat a rovarokat, amelyeket nem sikerült a vezérnek. Előfordulhat, hogy a tandemrepülésnek köszönhetően nagyobb területet tudnak végigportyázni, mint ha külön-külön vadásznának.

A tanulmány szerzői azt sem zárják ki, hogy gyakorlórepüléseknek voltak a tanúi, amikor az anyaállatok kicsinyüket tréningezték.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.